Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XXVII. Ellenvetések

242 Munkálatok 56. évfolyam.

hatja be .szemét a természet, tervszerűsége előtt,, de másrészről semmi áron sem akarná a tervező Teremtőt abból kiolvasni. Mindenesetre — úgy látszik — vannak esetek, melyeknél bizonyos tervszerű dolog, pl. valami gyártmány, valamely vakon működő erő, pl. gőzgép által hozatik létre. De ez csak lehetséges, mert a vakon működő gőzgép mögött értelem rejlik, mely értelmes számítás útján a gépet tervezte. Ez az értelmes ember tetteinél és cselekedeteinél nem puszta véletlen: ez jobbára a dolog természetében rejlik, s mindenütt így kell lennie, a hol tervszerűség mutatkozik az eredményben. Azért kell, hogy a természeti törvény vak működése mögött is létezzék valamely értelem, mely pl. a méhet úgy alkotta, hogy sejtjét bámulatos számtani pontossággal építse, oly értelem, mely az állatokat úgy alkotta, hogy akkor kapjanak evéshez vágyat, ha táplálékra van szükségök. Ellenben ha eltekint az értelmiségtől, mely a vakon működő természeti törvény mögött van, akkor nem marad más hátra, csak a puszta véletlen. Alapjában az egész darwinismus nem más, mint szerencsés véletlenek összehalmozódása. Azonkívül úgy ez, mint minden más leszármazási elmélet egyéb okoknál fogva is képtelen a dolgok egész sorozatát megmagyarázni, különösen : a szervetlen világ átmenetét a szerves világba, a megfigyelő tehetség, az öntudat, a természet esztétikájának keletkezését. Minden, a mit a darwinismus vagy hasonló rendszerek adhattak, legfeljebb az volna, hogy a segédokok törzsfájának egyik-másik újabbi tagjával ismertettek meg. De az utolsó és főokot soh’sem távolíthatják el. Példával akarom ezt megvilágítani. Azelőtt talán azt képzelték, hogy az Isten a napot, holdat s a többi égi testet egyenkint teremtette s hozta mozgásba. A Kant-Laplace-féle elmélet nagyon valószínűvé tehette, hogy Isten minden égi testet nem teremtett külön-külön, hanem hogy középokokat használt fel, a menynyiben valamennyi égi test egy forgó gázgömbből vált ki. Ha ez csakugyan úgy van, akkor sem veszítenek Isten létét bizonyító érveink erejükből legkevesebbet sem ; sőt világosabb fényben ragyognak. Mert nagyobb értelmet tételez föl az, hogy ily összhangzó alkotmányt középokok által hozzon