Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVII. Ellenvetések
240 Munkálatok 56. évfolyam. »Erlkönig« előbb nem létezett, mégis megtudta azt teremteni, tehát viszonyt tudott létesíteni »a semmi és a valami között,« úgy minden bizonynyal Isten is meg tudta teremteni a világot, jóllehet előbb még nem létezett az. 8. Ellenvetés. Kedves Páter úr, a mi czéltani érvét illeti, el nem mulaszthatom, hogy a legnagyobb természetbúvárok egyikének szavait itt ne idézzem. Helmholtz az, ki 1869-ben Innsbruckban a természetvizsgálók gyűlésének megnyitó beszédében ezeket mondta : Az élőlények testalkatában és életműködésében valóban bámulatos s a folyton haladó tudomány előtt mindinkább jobban s jobban megnyilatkozó czél- szerűség volt bizonyára az indító ok, melv követelni látszott, hogy ezen életnyilvánulásokat úgy képzeljük, mintha a lélek módjára működő elvnek lennének következményei. A minket körülövező mindenségben a jelenségek egyetlen sorát ismerjük csak, a melyek hasonló jellegűek, s ezek az értelmes ember művei és cselekedetei ; s el kell ismernünk, hogy számtalan esetben a szerves czélszerűség az emberi értelem képességeit oly rendkívüli mértékben látszik fölülmúlni, hogy hajlandóbbak volnánk nekik inkább fensőbb, mint alsóbbrendű jelleget tulajdonítani. »Darwin előtt a szerves czélszerűség kétféle magyarázatát ismerték csupán, melyek azonban arra vezettek visz- sza, hogy a természetes jelenségek lefolyásába egy szabadon működő értelmiség avatkozik. Mert vagy azt hitték a vitális elmélet szerint, hogy az életműködéseket folyton valamely élő lélek vezérli, vagy minden élő fajnál valamely természetfölötti értelem működésére kellett rámutatni, mely által azoknak keletkezniök kellett. Igaz, hogy az utóbbi nézet szerint ritkábban szakad meg a természeti jelenségek törvényszerű összhangja és megengedi, hogy az élőlények mostani fajaiban megfigyelhető tünemények alapos tudományossággal tárgyaltassanak ; azonban ez sem távolíthatta el teljesen ama megszakításokat, s ezért a vitális elmélettel szemben nem is talált valami kedvező fogadtatásra, mely azon nézetben, melynél fogva hasonló tünemények mögött hasonló okokat kell keresnünk, hatalmas támaszt nyert. »Darwin elmélete a teremtésnek lényegileg új gondola-
