Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXV. Dr. Mach Ernő tanár
Dr. Mach Ernő tanár. 215 zatát, másrészről a vértanúk tekintélyes seregét, kik között nincsenek kisebbek, mint Giordano Bruno és Galilei és a kik közé való jutástól még egy oly jámbor férfiút, mint Descartes, is csak a legkedvezőbb körülmények mentettek meg. Az egyház e küzdelemben semmiféle eszközt sem vetett meg, mely őt győzelemre vezethette volna s e tekintetben önzőbb, ridegebb és kegyetlenebb volt, mint bármely más politikai párt.«x) Ebből láthatja, főtisztelendő Páter úr, hogy Ausztriában is az az Ítélete a mostani tudománynak, hogy az eddigi hit korunk haladásával szemben meg nem állhat ! (Páter H. válasza.) Kedves Theologus Uram ! Előttem épen nem újdonság az, hogy Ausztriában is hódolnak az álfelvilágosodásnak. Ez Mach tanár úrban mindenesetre egyikét bírja a legdiihösebb kulturharczosoknak. Hogy őt egy katholikus kormány tanárrá nevezte ki, az nem akadályozza őt abban, hogy ama kósza s oly gyakran megczáfolt rágalmakat, melyek a katholikus egyház ellen irányulnak, újra fel ne vesse. Az ilyen urak s a katholikus hittudomány között természetesen feszült a viszony. De most már az a kérdés, hogy a kettő közül melyik a hibás? Vájjon a theologusok-e, kik a természettudomány haladásáról állítólag mitsem tudnak ? Avagy a természet- tudósok, kik theológiai dolgokról fecsegnek a nélkül, hogy azokkal komolyan foglalkoztak volna? Hogy ezen kérdésre megfelelhessünk, Mach tanár úr maga kegyeskedik a válasz-anyagot kezünk ügyébe szolgáltatni, a mennyiben így szónokol: »Az a felfogás, hogy a természetben akarat s értelem műdödik, épen nem egyedül a keresztény monotheismus szülöttje. Sőt a pogányságnál és a fetisismusnál általánosan van elterjedve. A pogányság az akaratot és értelmet csak az egyes jelenségekben keresi, míg a monotheismus annak kinyomatát az egészben sejti. Tiszta ') Mach : Die Mechanik in ihrer Entwicklung kritisch clargestellt. (Leipzig, Brockhaus 1883.) 420, 421. o.
