Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

II. Az okság elve

Az okság elve.

(N. lelkész levele.)

6i

Hígén szépen köszönöm. Páter úr, legutóbbi levelét. 8? Nemcsak fiam barátjára, hanem magára fiamra nézve is nagy fontosságú, hogy mi, hacsak lehet, Isten létének bölcseleti bizonyítékait oly erővel adjuk elő, hogy azok ellen többé kifogást egyáltalán ne tehessenek. En mindkét fiatal emberrel beszéltem és mindkettő azt válaszolta. (amit. magam is vártam) hogy a világrendi bizonyíték az okság elvén alapszik, az okság elve azonban Kantnak: »A tiszta ész bírálata « l) czímii műve szerint épen nem megbízható: tehát a világrendi bizonyíték sem nyújt semmiféle bizonyosságot.

(Páter H. válasza.)

Mégis csak jól gondoltam. Hát, hiszen a protestáns hit- tani tankönyvekben elnyűtt nádparipa az, hogy: Az okság elve nem megbízható, tehát a világrendi bizonyítás nem áll szilárd lábon. Ezt egy Kant mondotta, Kant pedig csak okos ember volt.

Már megbocsásson lelkész úr. de én a tekintélyen alapuló vak hitet, melylyel a Kant-féle emberek iránt rendesen viselkednek, nem vallom. Hanem én inkább azt kérdem, micsoda érveket tud felhozni valamely bölcselő állításai mellett? lia érvei jók, akkor osztom nézetét; de ha nem, úgy az ő kedvükért ugyan nem adom meg magamat. A mi egyébiránt a mostani német bölcseletet illeti, attól tartok, hogy az közbe) » Kritik der reinen Vernunft.«