Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XIX. Az állatok ösztöne
XIX. Az állatok ösztöne. (Páter H. levele.) jásztelt Theologus Uram ! Tovább megyek Isten létének bizonyítékaiban, melyeket az állatvilág nyújt, " w még pedig az ösztönről fogok szólani. Micsoda is az az ösztön ? Az állatok bizonyos ingere, mely őket valamely czél elérése végett alkalmas eszközök megragadására készteti. Megismeri-e az állat cselekvésének czélszerűségét? Az ember majdnem hajlandó volna e kérdésre igent mondani. A kutya, mely patakot akar átugrani, vizsgálódva futkos fel s alá. hogy oly helyet szemeljen ki, mélynek szélessége nem múlja felül erejét. De vannak más esetek, melyekben első tekintetre látjuk, hogy az állat cselekvésének legalább is czélszerűségét nem látja be, ha az ösztönt némi megismerés előzi is meg. Engedje meg. hogy az állatvilág különböző ösztöneinek milliói között legalább egy nehányat szemléltessek, hogy így önmaga Ítélhessen a fölött, vájjon azok tudományos magyarázata inkább atheistikus tervszerűtlenségből, avagy egy teremtő tlieistikus terveiből lehetséges-e. Tehát : 1. Ha a madár épen három hétig ül tojásán, honnan tudhatja, hogy ép ezen háromheti költés szükséges, hogy a fiatalok kikeljenek a tojásból? Hisz nem látta, hogy anyja hogyan és meddig költött. Szintúgy az állattant sem tanulta. Honnan tudja tehát, hogy az ő faja költ. míg a megapodius Ujhollandiéban tojásait senyvedő talajba ássa el. Honnan tudja, hogy az ő fajának épen három hétig kell költenie, míg más fajok majd rövidebb, majd hpsszabb ideig költenek. Tán örökölhetővé vált véletlen ez ismét? Nem! Világos, hogy 9 Hnmmerstein : Isten tétének érvei.
