Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVIII. Az állatvilág
Az állatvilág. 123 idejüleg találkoznának össze. Vagy talán valószínűbb-e, hogy Schiller Wallensteinjának egy oldalát, száz lehulló vulkanikus bomba hamarabb nyomná ki, mint egy bomba pillanat alatt ? Ellenkezőleg ! Az egymásután való keletkezésnél még azon nehézség is fölmerül, hogy a már meglevőt fönn is kell tartani: Wallensteinnál az arany állandó fönnmaradása, az állatvilágnál a nyert tökélyek öröklése által. Vegyünk föl egyet az állati szervek közű), hogy a tervszerűtlen, tehát esetleges keletkezés valószínűtlenségét meny- nviségtanilag megvilágítsuk! A szemet választom. A látás első kelléke a világosság; a napnak szét kell árasztania sugarait, hogy láthassunk. így keletkeznek azon kis rezgések, melyek száma a vörös fénynél 400 billió másod- perczenkint, az ibolyaszínnél körülbelül kétszer annyi. E kettő között van a szivárvány többi színének sugara a legkülönbözőbb fokozatban. Minden rezgés hossza a lehető legkisebb, de a fény gyorsasága másodperczenkint 42,000 mérföld. Mint lehet tehát az, hogy a nap ilyen rezgésszerü mozgásokat végez? Miért nincs nyugalomban? Talán véletlen ez? Ön erre azt mondja: ez a természet törvényén alapul. De a törvény fogalma már kizárja a véletlent, mert a véletlen a tervszerű szándék logikai ellentéte. Azért már önmagában véve minden természeti törvény bizonyíték arra, hogy nem atheistikus véletlen, hanem tervszerű teremtés létesíté a világot. A hol törvény van, az bizonyos czélra vall, a hol czél van, ott van valaki, a ki arra törekszik. Engedje meg, hogy egy perczig a senki által sem létesített törvény téves, de nagyon is elterjedt fogalmánál időzzem. Fölhozom, mit mondott erre nagyon is találóan egy protestáns lap Hartmann Ede bölcseletével szemben. A Grenzboten (1891. márcz. 5.) ígv szól: »A kinyilatkoztatás minden segítsége nélkül is kis gondolkozás után azon eredményre jutunk, hogy azon lénynek, mely a világnak czélt tűzött ki, öntudatos szellemnek kell lennie. Csak öntudatos szellem tűzhet ki czélt. Ha lehetségesnek tartanók, hogy a világ öntudatlan lény által keletkezett, a világ-czél s az események észszerű összefüggését fel kell adnunk :
