Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVII. A világ alakulása a theisták és atheisták fölfogása szerint
112 Munkálatok 56. évfolyam. A vonzóerőn kívül még hőre és fényre is volt szükség. A földnek az ezerekre rugó hőfokról körülbelül 300 hőfokra kellett lehűlnie az abszolút zérus ponton felül, hogy később állatok s növények tenyészhessenek. De a fénynyel, hővel s vonzerővel még legkevésbé sem merítettük ki azon feltételeket, melyeket az állat- s növényvilág megélhetése megkíván. A levegőben elegendő mennyiségű szénsavnak s más elemeknek kellett lenniök, hogy azok a szervezetek táplálékául szolgáljanak ; a könenvnek s éleny- nek úgy kellett vegyülniök, hogy víz képződjék, s oly menv- nyiségben létezniük, hogy a vízpárák lecsapódásuk alkalmával tengereket, folyamokat s forrásokat alkossanak. A körlég hátramaradott részének oly vegvüléket kellett képeznie, a milyet a növények s állatok lélekzése megkíván. Ha annak a valószínűségét akarjuk kiszámítani, hogy ép ezen keverék létesült, mely a lélekzésre alkalmas, úgy ezen valószínűség egyenlő a semmivel. Mert miként a fénysugarak hosszánál, úgy itt is számos más kombináczió képzelhető. Könnyen azt gondoljuk, hogy az összhang, melvlyel lépten-nvomon találkozunk, magától érthető, mert soha sem láttunk mást. S az mégis nagy számítást igényelt. Ezen tervszerűség csodálása közt így nyilatkozik Faraday: »Sokféle, a legkülönbözőbb erőkkel biró, s ellentétes irányú elemek léteznek : ezek némelyike annyira pihenésre hajló, hogy a felületes vizsgáló ezeket az erők nagy eredőjében semmire sem becsülné, mások pedig oly erőszakos tulajdonságnak, hogy azt vélnők, hogy a teremtés létét fenyegetik, s mégis szerepeiknek behatóbb vizsgálatánál, melyekre hivatvák, azt tapasztaljuk, hogy az összhangzatos egyesítés nagy tervével teljesen egyeznek. Egy elem erői sem változtathatók meg a nélkül, hogy az összhangzatosság egyensúlyát s a világ oekonomiáját ne zavarnók.« x) Maradjunk még kevéssé a víznél. Mi lenne belőlünk víz nélkül ! Mi lenne belőlünk a víz azon jó tulajdonsága nélkül, hogy a tengerből fölszáll. s mint eső hull alá ! Mi lenne belőlünk, ha csak eső idején lenne vizünk, s a források, ') Faraday : Lecturses on non-metallie elements, p. 290.
