Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XVI. A monismussal való szemfényvesztés

■ ---------------------------------------------------------------------------------------A monismussal való szemfényvesztés. 105

teremtőnek kell lenni, a mint természetes az, hogy minden eredménynek elégséges oka van. A ki nem szégyenli józan embereszét, amely őt egy első, világon-kívüli ok elismerésére kényszeríti, az ne szégyenelje bevallani azt sem, hogy vissza kell térnünk egy személyes teremtőhöz.« x)

»Valamint Wasmann atya, úgy Baer C. E. is olyannak mondja a tervnélküli világképződést, mint a mitől a tudomány joggal visszaretten ; a világképzés általános czélja szerinte abban áll, hogy öntudatos és fejlődni képes lénynek, az embernek lakhelye legyen; azután hozzáteszi: »Bámulatra méltó, de észszerű csoda előttem ez az egész tervezés ; de ha oly erőkkel képződött volna a világ, melyek az eredeti tervbe nem voltak fölvéve, hanem minden előleges meghatározás nélkül működtek, ez még nagyobb csoda volna, amelynek eszem ellentmond a helyett, hogy mint az első esetben, bámulva meghajolnék.« 2)

Szépen szól e tárgyhoz az öreg Faraday: »Hogyha a természetben együttműködő számtalan erőt tekintem, hogyha elgondolom, hogy tartják egymást ellensúlyban csöndesen és nyugodtan úgy, hogy a legkülömbözőbb elemek, amelyek magukban véve elég erősek volnának, a természet teremtményeit és háztartását teljesen szétrombolni, békésen egymás mellett az élő lények szükségeinek szolgálatára állanak, meggyőz ennek meggondolása inkább, mint bár mi más a mindenható világrendező bölcseségéről, jósága- és nagyságáról, melyet emberi ajk kifejezni képtelen.«

Hasonló gondolatokkal telve mondja Herschel : »a fizikai földrajz czélja, az egyes dolgok összegyűjtött és összerakott tömegét, egy összhangzó egészszé képezve szemeink elé állítani, amelyek kölcsönös vonatkozásokkal és egymásra hatással egyesítve egy nagy tervnek eredményei.« 3)

De a hol terv van, ott van is valaki, aki a tervet "alkotta.

Különben Mózes idejétől kezdve s még előbb is a valósággal monisztikus, azaz a theisztikus világnézlet volt az *)

*) Wasmann : »Natur und Offenbarung.« 35. k. 47.—48. old.

2) Baer C. E. »Studien.« II. 470. — Peschnél »Die grössten Welt- räthsel.« II. 131. old.

3) Herschel : »Physical Geograph.« 1861. 3. o.