Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
A római szt. Pál templom
54 Munkálatok 56. évfolyam. a nők (matronaeum) számára volt föntartva. Végre az apsis a papság helye volt. Az ős-ker. bazilika mintaképe a kér. embernek. A belsőre fekteti a fősúlyt, feledve a külsőt. E templomok komor és ékítmények nélkül szűkölködő külseje nem is sejteti azt, mi rejlik e burok alatt. Sőt az eredeti ős-ker. bazilikák a bensőben is gyakran mögötte maradnak a művészeti szabályok több rendbeli követelményeinek. Itt minden eszmét s érzelmet lehel, minden csak az igazságot hirdeti, noha ez a szépségnek néha hátrányára van is. Hogy csak egy példát említsünk, a keresztények nem tartózkodtak attól sem, hogy templomaikat oly oszlopok bizarr keverékével ékesítsék, melyek a legkülönfélébb pogány templomokból származtak : testvériesen megfért itt egymás mellett a sok klasszikái oszlopforma. Ez a különösség csak megnyilatkozása volt annak a gyökeresen keresztény s mély hittől duzzadó világnézetnek, mely a pogányság isteneiben fölismerve a tátongó semmit, minden éküket odakényszerítette a keresztények Istenének szolgálatába. Mielőtt áttérnénk templomunkra, a mondottak alapján foglaljuk össze a vázoltuk stílnek kimagasló vonásait. A legpontosabb symmetria úgy a külsőben, mint a belsőben, a könnyedség, a keblét egyszerre föltáró nemes egyszerűség : ezekbe vonható össze az ős-ker. bazilikának jellemzése. Míg a góth stíl a maga égbe merészkedő oszloperdejé- vel, csúcsosodó íveivel fölemel, nagyra hí, a magasba csal, addig ez az ősi egyszerűség inkább megaláz, ez a kevésbé megoszló hatalmas anyag lenyom. Ott a Sursum corda, itt a Humiliate capita vestra! Minden tekintetben méltó kifejezése ez az első keresztények egyszerű és alázatos lelktiletének ! III. Számítunk szíves olvasónk elnézésére, hogy az ős-ker. bazilika fejtegetésénél, mely első tekintetre talán kevésbé vág feladatunkba, oly hosszasan időztünk. A szt. Pál-tem- plom tiszta képét e fejtegetés nélkül bajos megalkotnunk s
