Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

Gondolataink és érzelmeink XIII. Leo lábainál

GONDOLATAINK ÉS ÉRZELMEINK XIII. LEO LÁBAINÁL.

{Rt. elmúlt 1892-ik évet életem legboldogabb évei közé iffejiai’ számítom mindenkor. A kegyes isteni Gondviselés elvezérelt Rómába, szent Péter utódának lábaihoz és én leborultam a szent aggastyán előtt, miközben meg; indulás vett rajtam erőt s szemeim könyűi mondották el, hogy mi történt bensőmben. Nem az embert láttam 0 Szentségében, hanem Krisztus helytartóját. Sokat, igen sokat érezék és elmondani nem győztem volna azon változásokat, melyek az ünnepélyes pillanatban bensőmben végbementek.

És ha mégis fölszólítottak volna, hogy mondjam el, mit érezék, — talán úgy nagyjában eleget tudtam volna tenni ez óhajnak. De most, midőn nemcsak a magam, hanem egy lelkes levita-csapatnak nemes érzelmeit kellene tolmácsolnom, aggódóba ejt gyengeségem érzete, hogy e nehéz föladatra vállalkozám . . . Mert nagy ez ünnep, oly fönséges, hogy az ég is ünnepiesebb jeleneteknek válik ma színhelyévé ; magasztos ez ünnep, mely Krisztus egyházának képére is égi öröm sugarát varázsolja. Honnét van, hogy az egész világ mozgásban van, ujjong örömében ; honnét van, hogy szíveink ma hevesebben dobognak, arczunk örömtől sugárzik? Mi vonzza ma lelkünket oly ellenállhatatlanul Róma felé; mi vezérelte szerencsés honfitársainkat, hogy a Vatikánba siessenek ; mi ösztönöz minket is, hogy lélekben szent Péter

„A - - V- ■■■■■•______________________________________Ml