Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
A modern szabadkőművesség és a társadalom
A modern szabadkőművesség és a társadalom. 181 a szabadkőművesség az illnminatusokat élükön YVeishaupttal, mert ezekben a forradalmi szellem már eléggé ki volt fejlődve, közel volt az idő, hogy gyümölcsöt is hozzon. Maga Weishaupt, mint róla Blanc Lajos testvér megjegyzi, »egyike volt a legtúlzóbb forradalmároknak, kik valaha csak léteztek« 1). Nem csodálhatjuk tehát, hogy 1865-ben a lüttichi »far- kaskölyök-kongreszszuson« e szavak voltak hallhatók: »Mi forradalmárok, atheisták, socialisták vagyunk. Miután már Isten tekintélyét elvetettük, semmiféle emberi tekintélyről sem akarunk hallani. Éljen Danton, Marat, Robespierre és az 1793. év többi hasonló hősei. Az ő példájukat kell követni ; ha vérfolyamban is, de a tekintély utolsó maradványát is el kell törölni« 2). Ha már az ifjak, a tanítványok ilyenek, milyenek lehetnek azok, kik e forradalmi szellemet beléjük oltották ! E forradalmi szellem körülbelül egy század óta tartja félelemben Európa uralkodóit, azóta, mióta a franczia forradalom eszméi Európa lakossága közt elterjedtek. S vájjon a franczia forradalom eszméi honnét vették eredetüket? Mindenki tudja, hogy a múlt század encyclopadistái, ezek közt pedig különösen Voltaire volt az, ki ez eszméket irataival leginkább terjesztette. Maga Voltaire testestől-lelkestől a szabadkőművességé volt, mely iratait legbuzgóbban terjesztette. A mit Voltaire irataival vetett, azt a szabadkőművesség művelte, munkálta, s végre learatta, mert ez eszmék önmagukban nem lettek volna arra elégségesek, hogy azon borzalmasságokat, melyek a franczia forradalom alatt lejátszódtak, megteremjék. Maga Haugwitz gróf, volt szabadkőművesi tartományi főnök emlékirataiban a franczia forradalomról szólva ezeket mondja: »Én ezen időben azon meggyőződésre jutottam, hogy az, mi 1788-ban kezdődött, és nemsokára kitört, t. i. a franczia forradalom a királygyilkosság minden iszonyatosságával, már régen nemcsak hogy el volt határozva, hanem összeköttetések, eskük stb. által már meg volt álla') Taxii : »Die drei Punkte Brüder.« II. 372. 1. 9. U. o. 376. 1.
