Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

A modern szabadkőművesség és a társadalom

174 Munkálatok 56. évfolyam. kodók iránti engedelmességet és hűséget, az elöljáróság iránti tiszteletet és hódolatot, a rossz iránti gyűlöletet, a jóra és minden erényre való hajlamot beoltsa. Adandó alkalommal azt kell színlelnünk, mintha a minket megsemmisítéssel fe­nyegető koloszszusnak tömjéneznénk, hogy annál biztosabban dolgozhassunk annak lerombolásán.« ') A királynak tehát ezek szerint nincs joga törvényt hozni, de nincs joga egyetlen testületnek sem a törvény­hozó czimet bitorolni, annál kevésbé e hivatalt gyakorolni, mert minden törvény a szabadság korlátozása. Az ember pedig szabadnak született, tetteinek szabad ura ; mindenki­nek törvény a saját akarata; tetteiért senki meg nem bün­tethető, senki felelősségre nem vonható, mert a tékintélyt melyre a büntető jog alapítva van, a szabadkőművesség elvetette, midőn megtagadta magát a tekintély kutforrását a Istent. És ezzel a szabadkőművesség reálépett a hamis szabadság és egyenlőség talajára. Az egyenlőségnek pedig olyannak kell lennie, hogy a társadalmi osztályok minden előjogaik és kiváltságaikkal megszűnjenek, tehát csak egy társadalmi osztály létezzék, melyben minden összeolvadjon, a vagyon egyenlően legyen felosztva, melyben úr és szolga helyett csak polgártárs és testvér legyen. Hogy pedig a szabadkőművesség a szabadság, egyenlőség és testvériséget valóban így érti, arra nézve minden kétséget kizár a »le­leplezések« következő pontja: »Az egyenlőség és szabadság, e két drága előjog által el kell apadniok azon megmérge­zett forrásoknak, melyekből minden emberi baj ered ; el kell törölnünk az elöljárók minden ránk erőszakolt és le­alacsonyító nyomait, és az embert ős jogai és méitó- ságába visszahelyeznünk ; sem rangot, sem méltóságot nem kell elismernünk, azon két dolgot, melyeknek puszta látása az ember szemeit sérti és önszeretetét megsebzi. Az enge­delmesség csak agyrém és nem származik a gondviselés bölcs terveiből, hanem egyedül a sors szeszélyein, fejedelmi szár­mazáson és a kevélység kicsapongásain alapszik«2) i) Pachtler : A szabadkőművesség titkos harcza. 153. 1. z) Pachtler : A szabadkőművesség titkos harcza . . . 163. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents