Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

A modern szabadkőművesség és a társadalom

170

Munkálatok 56. évfolyam.

vallásokról általában tartanak. »A vallások — így szól az oktatás — nem egyebek, mint genialis szellemek filozófiája, melyeket a népek csak azon föltétel alatt fogadtak el, hogy jólétük, s hasznukra legyen; tényleg azonban megfosztják az embert legdrágább jogától, gyilkosok, melyeknek mi bosszút,

szüntelen és kíméletlen élet-halál harczot esküszünk.............

Szakadatlan támadásunkat tehát a vallás ellen kell irányoznunk«.1) Hogy pedig mindez tényleg minden vallásra vonatkozik, hogy a szabadkőművesség minden vallást meg akar semmisíteni, azt egész nyíltan kifejezi ugyancsak a magasabb fokokban adott oktatás egy másik része, mely így szól : »Míg mi minden erőnkből a tiszta gnosticismus győzelméért har- czolunk, addig a meghamisított és bemocskolt gnosticismust, a kinyilatkoztatott vallást megsemmisítjük. Csak így fogja a szabadkőművesség magasztos czélját elérni«.* 2) — Míg tehát a Protestantismus megmarad protestantismusnak, azaz kinyilatkoztatott vallásnak, addig neki épen oly ellensége a szabadkőművesség, mint a katholiczismusnak, a zsidó vallásnak épen oly ellensége mint a másik kettőnek, mert a szabadkőművesség ellensége mindennek, csak önmagának nem. Ezért énekelték a bécsi testvérek egy lutheránus prédikátor fölavatásakor, hogy nekik

»Mindegy, akár aranykereszt,

Akár mellkép Izrael törzseinek neveivel ékesítve";

Akár egy csúcscsal bíró zöld turbán,

Akár két csúcsú püspöksüveg födje fejét ;

Mindegy, akár a Rómában, akar a Hamburgban,

Akár a Stambulban székelő pápának a híve.3)

A helyett tehát, hogy valamennyi felekezet vállvetve törekszik a szabadkőművességnek a katholiczizmus megsemmisítésében segítségére lenni, már a saját, érdekükben is a szabadkőművesség megdöntésére kellene törekedniök, mert ha az egyház megdől, minden felekezet bukik ; ha pedig mégis élve maradnak, csak annak köszönhetik, hogy az egyház megtöri a szabadkőművességet.

■) Taxii Leo : Die drei Punkte Brüder. II. 354. 1.

2) U. o. 384. 1.

2) Pachtler : A szabadkőművesség titkos harcza. 17. 1.