Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
A modern szabadkőművesség és a társadalom
A modern szabadkőművesség és a társadalom. 163 ■detését lehetetlenné tegye. Igv pl. az amerikai testvérek két nyílt levelet küldöttek az olasz testvéreknek, melyben ezeket fölszólítják, hogy a vatikáni zsinatot oszlassák föl. Ugyanezen tárgyban irt az olasz szabadkőművességnek még a bay- rnthi nagypáholy, Magyarországból pedig az aradi nagy oriens, s midőn 1870-ben az olaszországi nagypáholyt Florenczből Romába vitték át, Frappoli nagymester egy köriratban biztosította a világot, »hogy a kőművesség rajta lesz, miszerint ■a világot a pápai infallibilitástól megszabadítsa.« x) S a szabadkőművesség a zsinat tartama alatt nem is maradt tétlenül. Tudjuk, hogy a vatikáni zsinat előtt rövid idővel történt Döllingernek az egyháztól való elszakadása, azt is tudjuk, hogy mi volt a tulajdonképeni ok. Ezzel egy időbe esik az ó-katholikus felekezet alapítása is. S azon időponttól kezdve, mióta Döllingernek »Római levelei« napvilágot láttak, az a szabadkőművesség, mely a katholikus névtől is irtózik, az ó-katholikusokat valóságos majomszeretettel dédelgette. S miért? Egyrészt, mert azt ó-katholikusok megtagadták a pápa primátusát, másrészt pedig, mert Döllinger »Római levelei«-vel épen a szabadkőművesség malmára hajtotta a vizet, igyekezett a pápaságot gyülöltté tenni, a zsinat ellen közvéleményt csinálni, szóval, mert Döllinger s követői a szabadkőművesi eszmék harczosává esküdtek föl. Ünnepelte is őt a szabadkőművesi sajtó. így pl. a »Rauhütte« ezt írja róla: »A mi érdekes időnk egyik csodájához számítható azon örvendetes esemény, hogy Döllinger ... nyilván bevallja, hogy a szabadkőművesség alapelvein áll.«* 2) Ezen pedig legkevésbé sem csodálkozhatunk, mert a »Germania« 1871. év augusztus 9-ik száma hiteles forrásból értesít, hogy Döllinger tényleg szabadkőműves. S hogy a dolpg nem légből kapott állítás, azt megerősíteni látszik az, hogy ő erre nem válaszolt, nem tiltakozott ezen állítás ellen. S hogy az ó-katho- liczismus tényleg épen a szabadkőművesség érdekeit szolgálta, azt leginkább bizonyítja Petri ó-katholikus képviselő nyilatkozata, ki az ó-katholiczismus czélját illetőleg a német biro*) Barta : A szabadkőművesség. 139. 1. 2) Geheimnisse der Freimaurerei. HO. 1. 11*
