Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
■ Az államhatalom isteni eredetének közelebbi megvilágítása. 51 jutna eszébe azt gondolni, hogy atyai hatalmát a „papi uralom“ veszélyezteti, mert azt hirdetik neki, hogy gyermekei felett való hatalmát Istentől kapta? Ha mindjárt Isten egyházat nem alapított volna is, mégis szent igazság maradna, hogy az állam- hatalomnak épúgy, mint a szülői hatalomnak gyökere és biztos alapja Istennek, a mindenség Teremtőjének akaratában van. Ha a felsőbbség nem Isten kezéből vett ajándéknak tekinti hatalmát, akkor minden jogos alapot elveszített. Ugyan mire is alapíthatná egy fejedelem valamely ország kormányzására vonatkozó jogigényeit? Talán személyes képességeire ügyességére, gazdagságára vagy tudományára ? Ha ilyen tulajdonságok adnának jogot az uralkodásra : akkor ugyan mai uralkodóink közül többen nem ülnének a trónon. Amely felsőbbség szégyenii hatalma isteni eredetét, annak nem marad egyéb hátra, mint a népfelség ajtaján koldulva kopogtatni elismertetéseért. Az ily felsőbbségnek az uralkodásra való jogosultságát a népfelség közakaratából kell származtatnia, azon népéből, amely nem is Isten akaratából, hanem saját kénye-kedve szerint veti alá magát neki addig és oly mértékben, amint neki tetszik. És ezáltal jogot nyert a nép a forradalomra. De mivel annyira szeretünk általános népakaratról és népfelségről beszélni, szeretnők már tudni, hogy ugyan kicsoda is ez a felséges nép ? Nem számíthatjuk abba az egész női nemet és igy az állam alattvalóinak legalább is fele részét; mert legalább a mai napig sehol sincsenek politikai jogaik. Le kell abból továbbá vonnunk a gyermekeket és az ifjakat is azon korig, amelyben politikai jogaik teljes birtokába lépnek. Magától értődik, hogy a gonosztevők, a becsületüket vesztettek, a gyönge elméjüek és tébolyodottak a „felséges nép“-hez nem sorolhatók. Sőt tatán a politikai jogok gyakorlása még szorosabb feltételekhez van kötve, például az országban való születéshez, a honossághoz, a választás helyén való hosszasabb tartózkodáshoz, a vagyon bizonyos mennyiségéhez és más effélékhez. Mi marad tehát mindezek után még fenn ? Az összes népnek aránylag egy meglehetősen kicsiny töredéke. De még ez sem a „felséges nép.“ Mert ki élt már meg olyat, hogy valamely ország politikai jogokkal felruházott összes polgárai csak egyetlen egy kérdésben is valamennyien