Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
Azon elméletek, amelyek az államnak több hatalmat tulajdonítanak. 19 2. §. Az állam Plátó és Hegel eszméje szerint. Szellemi rokonság Hegel és Marx között. Jóllehet az alapelvek, melyekből Plátó kiindul, jóval fölötte állanak a szoczialisták anyagelvüséggel telt nézeteinek, mégis e nagy görög bölcs az állam, vagy jobban mondva az állam- hatalom feladatait kutatván, oly eredményekre jut, amelyek őt a szoczializmus közelébe hozzák. A külső szervezetben alig van különbség Plátó eszményi állama és a szoczialisták népállama között, ha eltekintünk Plátó azon akaratától, hogy a nép egy része rabszolga legyen. Plátó államában is minden egyednek és résznek az összeségbe ’ kell olvadnia azon czél- ból, hogy a legszorosabb egységnek adjon helyet. Mindennek mindenkivel közösnek kell lennie ; az összes magántulajdon állambirtokká legyen ; a házasság helyét a nőközösség foglalja el ; a nevelés, tanítás, pályaválasztás, a művészet és tudomány terén való tevékenység meghatározása az államhatalom feladata. Az egyén az államhatalommal szemben egy nagy semmi; az államhatalommal szemben semmi joga; létjoga is csak any- nyiban van; amennyiben az összeségnek kiegészítő részét képezi. Azért ki kell tenni a korcsszülötteket és a gyenge gyermekeket ; a betegtől pedig megvonandó a táplálás és az ápolás.1) Hegel pantheisztikus álláspontról fogván fel Plátó eszményi államát, azt több mint kétezer éves álmából Németországban újból életre ébresztette. Ezen kifejlődés magvait már Kant és Fichte ültették el. Maga Kant megállapodott ugyan az állam individualisztikus szervezeténél, s az államhatalom kizárólagos feladatául az egyéni szabadság megóvását tűzte ki, de egyszersmind oly elveket is állított föl, amelyek továbbmenő elméletek termékeny magjaiul bizonyultak be. Nemcsak kimondotta az értelem teljes önkormányzatát, sőt annak a külvilág tüneményeivel szemben teremtő életerőt kölcsönzött, s elvette tőle a lehetőséget a dolgok lényegét önmagukban megvizsgálhatni, 1 1) V. ö. De civitate. I. 5. Didót editio. 90. 1. és Schwegler : Geschichte der Philosophie. Stuttgart 1873. 77. 1.
