Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
412 Munkálatok. — A magyarbéli Bosnyák-család. Bosnyák mint nyitrai val. püspök, Nyitravármegye örökös főispánja a nyitrai székes káptalan statútumának elődje For- gách Ferencz által való megerősítését már 1644. sz. Mária Magdolna napján, vagyis jul. 22-én hagyta jóvá.1) Róka János közöl egy veszprémi kéziratot, mely szerint Bosnyák István 1644. jul. 14-én lett a nyitrai püspökségre áthelyezve s két hétre rá Bécsben meghalt. A veszprémi kéziratnak hitelt adhatunk, mert Bosnyák jul. 22-én csakugyan mint nyitrai püspök szerepel, s ha Pray szerint szept. 13-ig lett volna veszprémi püspök, s Nyitrán két hétig, akkor nem igen lehetett volna Eszterházy Miklós gróf nádornak az 1644. szeptemberi vármegyei gyűlésen a Bosnyák halála által megürült főispáni hivatalba utódját, Püsky János nyitrai püspököt bevezetni s esküvel — solito iura- mento —■ lekötni. Már pedig ez megtörtént.2) El kell tehát foglalnunk a veszprémi kézirat adatait, melyek szerint Bosnyák jul. 14-én lett nyitrai püspökké s ott volt két hétig, tehát julius végéig, a mikor Bécsben, kanczel- láriai székhelyén meghalt. Bosnyák István báró előkelő származásán kívül sok lelki és testi fényes tulajdonsággal volt megáldva. Nem számítva az atyja iránti kegyeletet és őszinte rokonszenvet, melyet a királyi udvar s a nemzet nagyjai iránta éreztek, életszentsége, nagy theologiai tudománya és diplomáciái ügyessége emelték a még nagyon fiatal papot az esztergomi kanonoki stallumba s onnan szintoly rövid idő alatt az ország legelőkelőbb püspökségeinek trónusaira s Magyarország udvari kanczelláriájára. A veszprémi kézirat Bosnyákot nagy okosságú, jámbor, alázatos, művelt, józan, tiszta és nyugodt, csendes férfiúnak mondja.3) Egyéb tetteiről mást nem tudunk, mint azt, hogy birtokán Surányban az atyja által épített ideiglenes, kisebb és szent Györgyről czimzett templom helyére egy más, nagyobb s díszesebb kéttornyú kőtemplomot emeltetett sz. István első l) Vurum: Episcopatus Nitriensis. Poson. 1835. pp. 360 — 361. 3) Nagy József: Nyitramegye helyirása, Komárom 1866. 1 III. 19. 1. s) „Vir magnae prudentiae, pius, humilis, prudens, sobrius, castus, et quietus fuisse legitur.“ Róka, e. h.
