Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

Bosnyák István báró, püspük.

407

1641-ben mint pécsi püspök át lett a Csanádi székre helyezve ; a Csanádi schematizmus meg 1640—1642-ig írja Csanádi püspöknek s csak 1642-ben ülteti át a pécsi székre.

Egyiknek állítása sem bir azonban semmi alappal, mert Bosnyák István báró Csanádi püspök nem is volt, mint látni fogjuk.

Bosnyák István, mint említettük, 1607. jul. 28-án született Füleken. Atyja mintha sejtette volna, hogy fiából pap lesz, születési éve s napja mellé oda irta: „éltesse Isten az igaz hitben az ő szent fiának dicséretére. Amen.“

Gyermekéveit bátyjával együtt töltötte s 1614-ben Telegdy püspökhöz került nevelés végett. Különös ragaszkodással viselkedett szent életű húga, Zsófia iránt s magas erényeinek hűséges követője volt. Tudományosabb kiképeztetését a bécsi egyetemen nyerte, honnan 1627-ben jött haza, midőn szeretett bátyja már nem élt s igy Bosnyák Tamásnak ő volt már egyetlen fia.

Atyja belé helyezte minden reményét, hogy családját, fényes nevét fenn fogja tartani s aggódva jegyzi fel hazajöveteléről : „1. Julii Anno 1627. Jüt alá Biczből Istók fiam, ugyan akkor vált is az diáki tanulságtul is, adná Isten, ne detenuálna és magunk is ne szakadna ő benne.

De az isteni gondviselésnek más terve volt Bosnyák Istvánnal.

Azon kapocsnál fogva, mely István és húga, Zsófia között vala, ha őt nem is beszéli rá senki a papi pályára, csodálhatni-e, ha magától is megtalálja azt, mint lelkületének, egész belvilágának legmegfelelőbb pályát?

Istvánnak egyedül a papi pályához volt kedve, s Pázmány bíboros is buzdította rá, mi miatt atyja neheztelt. De utóvégre is beleegyezett a pályaválasztásba s még ez évi őszszel a prímás felvette Istvánt növendékei közé s Rómába küldte theologiára.’) Október 9-én Vitelleschi Mutius, a Jézustársaság generálisa már arról értesítette a prímást, hogy az általa küldött magyar ifjak, kik között Bosnyák István is

>) Franki. Pázmány P. és kora. II. k. 289. 1.