Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
Tartalomjegyzék
BEVEZETES. em egy ok tarthatott volna bennünket vissza attól, hogy az állami jogilletékesség kényes és sokszorosan feszegetett kérdésével foglalkozzunk. Mert akármely álláspontra helyezkedjünk is e kérdés fejtegetésénél, mindenütt örvények és szirtek állanak szemközt velünk. Ha ugyanis az egyéni szabadság érdekében lépünk fel, és az államhatalom körét igyekezünk lehetőleg megszorítani, úgy ez esetben a szabadelvűek, legalább amennyiben a nemzetgazdaság terén mozgunk, a szabadság előharczosaiúl üdvözölnek bennünket, más oldalról azonban önző manchestereknek fognak minket nevezni. Ha pedig megfordítva, az állam mindenhatósága mellett törünk lándzsát és az összes társadalmi viszonyok rendezését legtágabb körben az államhatalomra kívánjuk átruházandónak : úgy ily módon bizonyára „érdemkeresztet“ szerezhetnénk ugyan magunknak az államnak tett szolgálatok fejében, de viszont az ellenpárt államszoczialistákul meg reakczionáriusokul kiáltana ki minket. De mindez nem hozna ki bennünket sodrunkból. Megszoktuk mi már régen, hogy jobbról is, balról is a legfurcsább czímekkel illessenek minket. Ab assuetis non fit passio. De sajnálattal kell látnunk, hogy e kérdésben még a katho- líkusok is különféle pártokra vannak oszolva. Bármily nagyok legyenek is azonban a fölmerülő nehézségek, nem tarthatnak bennünket vissza attól, hogy az állam- hatalom feladatát és határait egyszer már behatóbb vizsgálat tárgyává ne tegyük. Alig van manap kérdés, amely valamennyi r
