Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
Pozitív bizonyítékok a hagyomány létezése mellett. 231 és miszticzizmus) máskép el nem kerülhető, hacsak erősen nem ragaszkodunk ahoz, amit az első századok keresztényei isteni igazságnak tartottak, azaz az egyház hagyományához“. S hogy mennyire érezték a hagyomány szükségességét Angliában, bizonyítja az, hogy az oxfordi egyetem több tagja munkát adott ki, melyben védik a hagyomány szükségességét és létezését s a hagyomány tekintélyére támaszkodva több olyan dogmát elfogadnak, melyet előbb mint pápai koholmányt elvetettek. Pozitiv bizonyítékok a hagyomány létezése mellett. I. A szentirásból. Szent Pál apostol kedves tanítványához, Timoteushoz irt levelében ezt irja: „Oh Timoteus! a nálad letett kincset őrizd meg, távoztatván a hiába való szóújításokat és a hamisan úgynevezett tudomány ellenvetéseit, melyet követvén némelyek, a hittől elszakadtak“.1) A második levélben ezt irja: „Tartsd például az üdvös igéket, melyeket tőlem hallottál“.2) És ismét : „Amiket tőlem hallottál sok tanúbizonyság által, azokat bizd hű emberekre, kik alkalmasak lesznek másokat is tanítani“.8) E szavakban kétségkívül a keresztény tan összességéről van szó ; ez ama drága kincs, melyet féltékenyen kell őrizni minden hamis tan ellen. E tant azonban nem Írásban, hanem élő szóban kapta Timoteus; „amiket tőlem hallottál sok tanúbizonyság által, bizd hű emberekre“ ; vagyis tanítsd a tanítókat, hogy ők tovább terjeszszék az égből hozott igét ; hirdesd az üdvözítő tant s szavaid termékeny talajra találnak az isteni kegyelemtől megáztatott emberi szívben ! Hol van itt csak halvány nyoma is annak, hogy a szentirásnak kell lennie a keresztény tan zsinórmértékének ? Vájjon nem homlokegyenest ellenkezőt mondanak az apostol szavai ? Hogy a szentirás nem lehet egyedüli, kizárólagos hitszan 6. 20. >) 1. 13. 3) 2. 2.
