Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
218 Munkálatok. — A dogmatikus hagyomány. ták, megerősíttessenek az igazságban s megóvassanak a különféle tévtanok mételyétől. Innen van, hogy sz. Pál nem tárgyalja az egyes hitczikkelyeket, hanem csak emlékezteti a híveket arra, amit már hallottak. így a korinthusiakhoz irt I. levelében1) dicséri a híveket, hogy hűségesen megtartották parancsait (vág naottőóong) s ha tovább olvassuk e levelet, meggyőződünk, hogy az apostol sehol sem írja le az említett parancsokat (hagyományokat). Ugyanezen levél 15. fejezetének 1. versében igy ir : „Figyelmeztetlek pedig titeket, atyámfiai, az evangéliumra, melyet hirdettem nektek, melyet be is vettetek és követtetek.“ Ebből bizonyára azt következtetné mindenki, hogy az apostol a következő versekben, bár röviden, de mégis kifejti a jelzett igazságot, különösen mivel a 3. versben igy folytatja: „Akarom pedig, tudjátok meg;“ de ha olvassuk ait, amit a következő versekben fejteget, azt találjuk, hogy többnyire fegyelmi ügyekre vonatkozólag intézkedik. A protestánsok ellen szól az a hely is, ahol sz. Pál az oltári szentségről szólva ezt mondja : „A többit pedig, mikor oda megyek, elintézem;“2) mert hogy mint intézkedett az üdvösséget illető e fontos tanról, azt csakis a hagyományból tudhatjuk meg, mivel sehol sincs megírva. A tesszalonikabeliekhez irt levélben is találunk bizonyítékot a protestánsok elve ellen s a hagyomány mellett. Nem bocsátkozik az apostol hitczikkelyek fejtegetésébe, csak röviden utal az élő szóval hirdetett tanra: „Tudjátok, minő parancsokat adtam nektek az ur Jézus által, az ő kijelentéséből.“3) A második levél 2. fejezetének 14. versében pedig határozottan kimondja az apostol, hogy az üdvösségre szükséges tan a szentirásban s az élő szóbeli tanításban, vagyis a hagyományban foglaltatik. „Legyetek állhatatosak — irja — és tartsátok meg a hagyományokat, melyeket tanultatok akár beszéd, akár levelünk által.“ A protestánsok megkisérlették e helyet saját szájuk ize szerint magyarázni s azt vitatták, hogy a többi levelekben van megírva az, ami a tesszalonikabeliekhez írottból sz. Pál vallomása szerint hiányzik. Jól megfelel ’) 11. fej. 2. vers. 2) I. lev. a kor. 11. 34. 3) 4. fej. 2.