Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
158 Az aliam hatalom feladata es jogköre. Ilyen világnézletből, Epikurusnak ezen érzékelviségéből milyen társadalmi állapotok következhetnek ? Véssünk egy pillantást a világba és meglátjuk. Mily őrülten rohannak az emberek a nyereség és élvezetek után, hogy lépik át a jog és tisztesség , sorompóit, csakhogy vágyaikat kielégíthessék ; mily szörnyű megvetésben részesül a tekintély! Csak egy jog létezik már : az erősebb joga, egy törvényünk van : har- czolni egymás ellen és az egész társadalom ellen, egy tekin- * télj' létezik csak : a hatalom. Az erkölcsi nyomor és tüneteinek egymással való szoros összefüggését belátta már a böl- cseség könyvének ihletett írója is ; s azért az előbb idézett szavakhoz a következőket fűzi : „Nyomjuk el a szegény igazat és ne kíméljük az özvegyet, se ne becsüljük a sok idejű vénnek ősz haját . . . mert a mi erőtlen, haszontalannak ta- láltatik.“1) Ez a képe korunknak, amely a kegyelet, szeretet és igazságosság minden kötelékeit megveti, amelyben a leggyalázatosabb igazságtalanságok, mások gyengeségeinek ügyes kizsákmányolása, szédelgések, uzsora, bürzespekulácziók, hamisbukások, elvesztik az igazságtalanság jellegét, mihelyt sikerülnek. Sokan persze az erősebb ezen joga által lucullusi gazdagsághoz és élvezetekhez jutnak. De már is érzik az ételeikbe vegyülő keserűséget ; látják már a kezet, amely az ő palotáik falaira is felírja a végzetes „Mane-Thekel-Pharez“-t. Felhangza- nak immár az utczákról az országok éhező proletárjainak fenyegetései, amelyek a leszámolás napjának közelségét hirdetik; mert hiszen ők is' ki akarják venni részöket a földi boldogságból, miután a túlvilágba vetett hitöket elrabolták tőlük. Ki fogja megmenteni a társadalmat ? Csak a teljes, a tökéletes kereszténység, amint azt Isten egyházában letéte- ményezte ; csak ez képes a társadalmat egyszersmindenkorra megóvni egy borzasztó válságtól, megmenteni a teljes összeomlástól. Az egyháznak az emberek tekintetét újra örök czéljukra és a túlvilágon tartandó ítéletre kell irányítania; újra fel kell állítania és jogaiba vissza helyeznie a tekintély elvét, ki kell egyenlítenie a társadalmi ellentéteket figyelmeztetvén mindenkit, hogy eredetünk és rendeltetésünk közös, hogy Krisztus. . / i >) Bölcs. k. 2. 10.
