Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

I. Rész. Fordítás

Az államhatalom védelmi tevékenysége alattvalóit illetőleg. 75

mára foglalja le. A szülőket ugyanis a természetjog kötelezi, hogy gyermekeiknek állásukhoz mért megélhetést biztosítsanak. Ezen szükségképeni örökségrésznek azonban nem szabad igen nagynak lennie, hogy az örökséghagyónak szabad végrendelkezési joga kelleténél jobban ne korlátoltassék. Az atyát arra akarni kényszeríteni, hogy az összes vagyont gyermekei közt egyenlően oszsza meg, a kelleténél több volna. Amint Le Play1), a legnevesebb franczia szocziálpolitikusoknak egyike, kimutatta, a legtöbb valóban boldog népnél a szabad végrendelkezési jog állott fenn. Többnyire csak különös okokból hozták be előjogokkal felruházott egyes osztályok számára az elsőszülöttségi jogot. Miért is kellene az atyát, legalább családjá körén belül, szabad végrendelkezési jogától megfosztani? Nem ő-e vagyonának birtokosa, amint az imént megjegyeztük ? Nem ő tudja-e legjobban, hogy halála után mi válik leginkább előnyére családjának ? Avagy van-e valaki, akinek a család jóléte jobban szivén feküdnék, mint a család alapítójának, aki életének legnagyobb részét benne és érette töltötte, érette fáradt? Végre mi emeli jobban az atya tekintélyét gyermekei előtt, mint a szabad végrendelkezés, amely az atyát azon joggal ruházza fel, hogy jó gyermekeit megjutalmazza, a rosszakat pedig megbüntesse ? Aliért is a végrendelkezési szabadság kétségen kívül legjobban megfelel a természeti rendnek. Ezzel azonban épen nem akarjuk tagadni, hogy különös okokból egyes vidékekre más rendszer hasznosabb lehet és az ősileg áthagyományozott jogi szokásokkal talán jobban egyeztethető össze. Ahol ilynemű szükség lép előtérbe — amit legkönnyebben a lakosság nagy többségének nyilatkozatából tudhatunk meg, — ott a törvényes intézkedés, illetve a szabad végrendelkezés korlátozása ellen semmi alapos ok sem hozható fel.

3. §. Az állam és a község.

Az államokat közetlenül nem egyedek vagy családok alkotják. Miként az egyedek közetlenül a családot alkotják, V.

V. ö. Reforme sociale, 5me edit. tom. II. 1. 2. ch. 17. sqq. Továbbá : Le testament selon la pratique des familles stables et prospères, par A. de Moreau-d’ Andoy 1873. Namur.