Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

42 A modern társadalom hamis eszméi.

nagy igazságot nem tartalmaz, oly szó, mely sem finomsága által nem tetszetős, sem élezés volta által nem dérit jókedvre, mely senkinek sem használ és kiejtőjének is árt, alig érdemelte meg, hogy megörökittessék.

A kanczellár ez alkalommal azt mondotta, hogy termé- mészeténél fogva nem született kémnek. Mi ezt az ő szavára elhiszszük, de e mondása, mely minden áron fellengős akar lenni, nem is azt áruljá ám el, hogy a kémkedésre lenne hajlama, de igenis a pártszenvedélyre, mely már annyira befolyásolja, hogy nem is tud különbséget tenni a jó és rossz között. Gonosznak tűnik föl előtte mindaz, ami más természetű, mint ő és egyéni politikája, jónak, mi elveinek hódol. Nem bír fölemelkedni a szabadgondolkozásig és így a csúszómászókról szóló nyilatkozat csak e hatalmas ember haragjának és bosszuságának emléke gyanánt fog fönmaradni anélkül, hogy valami erkölcsi, vagy szellemi értéket lehetne neki tulajdonítani.

Van még számtalan frázis, melyet a hangzatos mondások közé lehetne sorolni, de reméljük, hogy e néhány példa elégséges lesz arra, hogy elővigyázatra intse azokat, kik a magasröptű mondásokat gyűjteni szokták. Mint a ruha nem teszi, vagy legalább nem kellene tennie az embert, úgy az igazság álarczát sem szabad igazság gyanánt fogadnunk. Nem ér az semmit sem, ha valaki azt mondja: »Én igazat beszé lek«. Valóban igazat kell mondania és csak akkor támad föl bennünk az igazság e barátjával szemben a hála érzete.