Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

■

Az yvetoti iskola. 15

zettséget nyolcz évre szorítsák. Nekünk tehát le kell mondanunk azon örömről, hogy öregapákat és öreganyákat számíthassunk a modern iskola növendékei közé.

Yvetot a felvilágosultságnak és értelmiségnek állama, de azért az iskolakötelezettségnek ezen, aránylag rövid ideje is — az ember lehetetlennek hinné ! — visszatetszést szült. A földmivesnek — mondják — a mezei és házi munkánál szüksége van gyermekeire ; nem nélkülözheti őket hosszú időre, mert a gyermekek nem eszközök bizonyos czél elérésére, hanem nekik is megvan saját czéljuk. Ej ! ti kegyetlen apák, kik dinom-dánomban töltitek napjaitokat s a jólét karjaiban ringatóztok, nem féltek a történelem szigorú ítéletétől? Nem gondoltok arra, hogy egykor azt fogják mondani : Könyves Péter fia még tíz éves korában sem tudta, hogy mit kell »horror vacui« alatt érteni és Táltos Tónija egész életében habozott a felett, vájjon a fény, vagy a hang terjed-e sebesebben ? Nem gondoltok arra, hogy az utókor ujjal fog sir- halmaitokra mutatni, melyek érdemeden poraitokat fedik, Táltos és Könyves porait, kik fiaikat oly botrányos tudatlanságban hagyták ?

A nyolcz évig tartó iskolakötelezettség a száz évivel, melyet az eszmény követel, nem hasonlítható össze; az a minimum, amit kívánhatunk és ha Yvetotban szavunk volna, nagyhangú kérvényt nyújtanánk be, hogy a száz évi iskolakötelezettséget javaslatba hozzák.

Igaz, hogy ott, ahol minden osztály egy teremben van bizonyos egyhangúság uralkodik és a gyermekek nyolcz év alatt csak keveset tanulnak, de hát az iskolai fegyelem nem örökbecsü-e már magában véve is? Az iskolai légkör, az úgynevezett iskolapor, nem munkál-e már magában is jelentékenyen közre a gyermekeknek úgy fizikai, mint szellemi fejlődésére és nem gyakorol-e a tanító már testi jelenlétével is csodát ? S mondhatja-e valaki, hogy a tanítónak e csodás befolyása meddővé válik azért, mert a gyermekek hosszú nyolcz éven át mindig ugyanazt a tanítót látják?

Azt hinné az ember, hogy Yvetotban a népnevelés egyenlő jogokat biztosít minden polgára számára, de egyenlő kötelességeket is ró rájuk ! S mégis mit látunk ? Nem tűrik, hogy