Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

352

Munkálatok. — Az Itala és Yulgáta.

szenvvel fogadták úgy a papok, mint a hívek ; mert a zsoltárok régi, elferdített Itala-szövege már vérükben volt,x) ahhoz pedig, amihez az ember hozzászokott, bár nem is olyan jó, természetszerűleg is erősen ragaszkodik s nem szeret tőle megválni. Damazus pápa életében szt. Jeromos ellenségei megelégedtek szenvedélyes viták támasztásával ; mikor pedig szt. Jeromos e nagy pártfogója 384-ben behunyta szemét, nyíltan üldözni kezdték. Azért, hogy üldözéseiknek kitérjen, keletre, Bethlehembe ment. Itt, a holdhoz hasonlóan, mely nem törődve az alant ugató kutyák lármájával, méltóságteljesen tovább folytatja égi útját, szt. Jeromos is nem törődve »kutyái«2) vad dühével, hanem egyedül Istennek kivánván tetszeni,3) Origenes »Hexaplá«-ja nyomán, melyet, vagy eredetiben, vagy — ami még valószínűbb — Pamphilus másolatában birt, újra (a zsoltárokat sem véve ki) az egész ó-szövetség átjavításához fogott. A zsoltároknak már meglevő javításával (Psalt. Romanum) maga sem lévén megelégedve, az Itala szerint ugyancsak Origenes Hexaplá-ja nyomán mindenek előtt ezeket a legapróbb részletekig, újból átjavította. Mivel az így átjavított Zsoltárkönyv először Galliában vált közkeletűvé »psalterium Gallicanum« nevet kapott, s ez került a mai Yulgátába is. Ezután hasonló módon az ó-szövetség többi szentkönyveit is (a Bölcseség, Jézus Sirák fia és a Machabeusok könyvei kivételével4) átjavította; e munkájának azonban nagyobb része még a tudós szentatya életében »fraude cuiusdam«5) elveszett.

!) A régi időben ugyanis a nép a papokkal együtt énekelte a zsoltárokat, s így kívülről tudta azokat.

2) »Canes mei« így nevezte elleneit. Másutt kétlábú szamaraknak (»bipedes aselli«) nevezi őket »quorum in aure non fistula et cithara, sed tibia et buccina increpare soleo«. Ep. ad Marcellam. Kaulennál : Gesch. der Vulgata, 158. lapon idézve.

3) »Soli Deo placere curans« Praef. in libr. Esther. Loch : Bibi. S. I. k. XXX. 1.

4) A Bölcseség — s Jézus Sirák fiának könyvéről maga tanúsítja a salamoni iratokhoz irt előszavában, hogy nem javította ; hasonlókép a két makkabeusi könyv átjavításáról sincs tudomásunk. Kaulen: Gesch. der Vulg. 164. lap.

3) Ep. 134.