Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
HB 326 Munkálatok. pán Krisztus az absolut, szabaduralkodó... Ha a pápát Krisztussal hasonlítjuk össze, akkor őt nem illeti meg a hatalom telje, hanem csak annak bizonyos része, amit Krisztus adott neki. A pápa nem másíthatja meg Krisztus törvényeit, nem rendelhet uj szentségeket, nem bocsáthatja meg a bűnöket szentség nélkül.« És ebben van a pápa hatalmának első korlátozója! maga az Úr Jézus állította fel a határvonalat, melyet a pápa át nem törhet, meg nem változtathat soha s ez a határvonal az isteni törvény. De nemcsak az isteni törvény korlátozza a pápai hatalmat. A második korlát reá nézve a hitágazatok határvonala, melyeket szintén meg nem másíthat, meg nem változtathat soha ! Nem taníthatja pl. sz. Péter utódja, hogy Krisztusban egy természet van, nem hirdetheti, hogy a hit magában véve, jó cselekedetek nélkül üdvözít; mert a hit- czikkelyeket csalatkozhatatlanul állapítja meg az egyház s ami egyszer kimondatott, azt visszavonni, vagy megváltoztatni nem lehet. Korlátozzák továbbá a római pápa hatalmát még az egyházi fegyelem terén is az egyház szelleme s az ősidőktől fenálló szokások, melyeket mindig kellő tiszteletben kell tartania s csak akkor lehet megmásítania, ha a szükség és az egyház java kívánja. Az egyháznak régen megvan a maga szilárd rendszabálya, megvannak a legkisebb részletekre kiterjedő törvényei, melyek irányt mutatnak a pápának, úgy, hogy1): »aki az egyház törvényeit alaposan ismerné, az előre megmondhatná mindig, hogy mit fog a pápa határozni.« De ki tudná elősorolni mindazt, ami korlátozza a pápa hatalmát? A püspökök elismert jogai, a világi hatalmakkal kötött szerződések stb. mindmegannyi határvonalak, melyek ellene bizonyítanak a pápai hatalom absolutizmusának. Továbbá az a példa, melyet Krisztus mutatott, a szelídség és alázatosság bélyegét nyomja a pápai hatalomra, stb.2) A pápai primátus tehát, bár a legnagyobb méltóság a földön, még sem absolut, zsarnoki hatalom. Az egyház kormányformája monarchikus ugyan, de találunk benne hatal*) Hettinger. Kér. véd. IV. köt. 524-. 2) Ballerini : Vin. auct. Pont. cap. Ill 11
