Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

g

.... i u 11.11M i u. . ' -.T:-: : -I , II ■■■' : . “ i. n . r : n i; i. ~ r :n>. !!:iiiiiii:iii . i iin : iti!m?iiuiMTmitiHiiiitii::i .....iiiui...... limimnir;

gyházirodalmi iskolánk tagjainak az önművelés mellett volt egy másik czéljuk is : az iskolát, melyet az - - - ébredező nemzeti szellem szült, az egyház és haza iránt való szeretet ápolt és nevelt, a fény és dicsőségnek mind magasabb fokára emelni. Amint elődeinktől szent örökség gyanánt átvettük az iskolát, átvettük vele együtt a kötelezettséget is, azt nagyobbá, dicsőbbé tenni, miértis önművelődésünk mellett minden törekvésünk erre irányult. S ha nem is dicsekedhetünk, hogy iskolánkért többet tettünk, mint elődeink, azt talán szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy megtartottuk a fény azon pontján, melyre elődeink emelték. Megtettünk mindent, mi gyönge erőinktől kitellett, munkálkodtunk egy éven át csöndben, visszavonultan, de serényen ; most pedig kilépünk a magányból, hogy évi munkálkodásunkról jóakaróink — s pártfogóinknak számot adjunk.

Feltűnőbb változás iskolánk beléletében nem volt, hacsak azt nem nevezzük annak, hogy az évpkkel ezelőtt szokásban volt, de ismeretlen okokból megszűnt ünnepélyes gyűléseket, melyeket az iskola védszentjeinek ünnepén tartott, ismét életbe léptettük. Ily ünnepélyes gyűlést hármat tartottunk : Kosztka sz. Szaniszló, a Boldog Szűz szeplőtelen fogantatása és sz. Alajos tiszteletére. Minden ily gyűlés tárgya az illető szent életéről irt pályanyertes munka fölolvasása s egy alkalmi költemény elszavalása volt.

Jegyzői jelentés.