Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
I. Rész. Fordítások
124 A modern társadalom hamis eszméi. akkor lesz remény a forrongó társadalom kibékítésére s a fennálló ellentétek kiegyenlítésére. De azért nem szabad azt gondolnunk, hogy kezeinket keresztbe téve egyedül az isteni végzésre hagyhatjuk a meg- hasonlott társadalmi rend orvoslását. Nem azt állítjuk mi, hogy minden emberi működés hiábavaló, hanem csak azt, hogy a javulásra mindaddig nem lesz semmi remény sem, míg el nem jutunk az igazi megismerés kezdetéig, vissza nem térünk a keresztény eszményhez és meg nem változik gondolkodásmódunk. Amit az állam s a nemzetgazdák tehetnek, bármily dicséretes legyen is működésük, csak a jóakaratnak előzetes föltételezése mellett vezethet eredményre. A helyes társadalmi rendszer alapföltétele az emberek fölfogási képessége ; ha az emberek a rájuk erőszakolt új rendszert csak tűrik, mint tűrjük a szelet és vihart, mert az elemek erejével nem küzdhetünk, akkor az adott kezdeményezés és segélynyújtás nem hoz gyümölcsöt ; ha azonban a társadalom a segélyt tiszta szívvel fogadja s eltökéli magát, hogy e segélylyel együtt működik s a sikert erejéhez mérten előmozdítja; ha a társadalom átérzi, hogy a jelen állapot hiányos, segélyre szorul s kész áldozatot is hozni; ha eltökéli,-hogy igazságszeretetből a régi jogtalan állapotot megszünteti, hogy önmegtagadást gyakorol emberszeretetből ott és annyiban, ahol és amiben erre nem kényszeríthető, hogy a mértékletesség és az igaz mérték iránt való szeretetből lemond a fölöslegről, hogy terheket vállal az Isten Fia iránt való szeretetből, aki a súlyos keresztet Golgotha hegyére vonszolta ; ha eltökéli, hogy a mezíteleneket ruházni fogja, az éhezőknek ételt, a szomjú- hozóknak italt nyújt és mindezt Az iránt való szeretetből, aki irántunk való szeretetből mondá: »A mit közületek a legkisebbnek tesztek, úgy tekintem, mintha nekem tennétek;« ha a világ ismét keresztény elvekhez tér vissza : akkor nem es z hiábavaló a nemzetgazdák fáradsága és éles elméje, akkor eléri czélját az állam gondoskodása is. A keresztény szoczialisták helyesen utaltak az egyházi rendeletekre és a. keresztény életre, amikor az egyházi és keresztény szellem kiveszett. Csakhogy az, amit ők tanácsoltak, az a tár
