Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

i 18

A modern társadalom hamis eszméi.

zük, olyannak, mely útjában áll a legfőbb jó után törekvőnek; mely megtiltja, hogy ahhoz közelítsen; mely őt félrevezetni akarja : s csak az emberen múlik, ha fölötte a gonosz ördög nem bir uralkodni. Szabad akaratánál és értelménél fogva az ember hatalmában van, hogy a gazdagságba kevert mérget kiválaszsza és az örökölt, vagy szerzett vagyont ily művelet által ártalmatlanná tegye. A legbiztosabb eszköz ezen czél elérésére mindenesetre az volna, ha az ember a fölöslegről lemondana. Erre azonban legkevesebben vállalkoznának, mert ellenkezik a romlott emberi természettel. Más, enyhébb, de egyszersmind kevésbé biztos eszköz volna szerintünk — a gazdagság jó és okos használata. A fölösleget részletekben is ki lehet osztani s ily módon az ember minden részlet letételénél élvezheti azt a boldogságot, amit csak akkor érez az ember, ha — ad.

A gazdag ne téveszsze szem elől, hogy ő csak Isten megbízottja, aki kincset bízott reá, amely fölött rendelkezési joggal bir ugyan, de nem birtokjoggal. A positiv jogfogalomnak semmi köze az emberi lelkiismerethez és a keresztény erkölcshöz. Tetteink törvényességére vonatkozik az és nem jogérzetünkre. Nem szabad az embernek a törvény alatt lefelé haladnia, hanem a fölött felfelé kell törnie. A földi jogrenddel megelégedhetik ugyan, de nem hoteles.

Mi azonban az örök jogban, — mely a csillagok fölé emelkedik s minden földi törvényhozást messze túlszárnyal, — látjuk azon kiegyenlítő tényezőt, amely egyedül is képes volna a megzavart társadalmi rendet nehézség nélkül helyreállítani, ha az emberek készek volnának Krisztus tanának parancsait jóakarattal követni.

Az emberiségnek e nagy tanítója a gazdagságot oly veszélyesnek tartja, hogy — szerinte— a teve könnyebben átjut a tű fokán, mint a gazdag a mennyországba. A nehézség és a lehetetlenség azonban nem azonos fogalmak s a nagy egyháztanítók ünnepélyesen kimondották, hogy a gazdagság magában véve nem Ítélendő el s csak a rossz használat által válik kárhoztatandóvá.

Határozottan meg van írva, hogy »a gazdagok nincsenek kizárva Krisztus követéséből«. Mindent a gazdagság hasz-