Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

98

A modern társadalom hamis eszméi.

harsogó trombitásait ép oly könnyen nélkülözhette volna s ezek nélkülözése által nem veszített, hanem nyert volna. A »nagy«, a »korszakalkotó« jelzőkkel ékesített egyik-másik uralkodónak a csatazajon és veszedelmes vállalatokon kivül más erényeket is tulajdonítanak ugyan, mint pl. macedoni Sándornak azon eszmét, hogy Keletet népének hellenismu- sával hassa át és az emberiséget ezen egybeolvasztás által eddig el nem ért magas fokra emelje ; de amaz erényeket nem szabad nagyon közelről megvizsgálni, nehogy a szálak összebonyolódjanak, a szinek elmosódjanak és az erény kétessé legyen.

Sándor eltökélte, hogy Keletet Nyugattal egyesíti, mintha csak valami rendeletről volna szó, amely által egynek akaratából — ha mindjárt hatalmas hadvezére volna is az — önálló világtörténelmi esemény létesülhetne.

Lehetséges, hogy a macedóniai nagy király szeme előtt világosabban lebegett az ily egybeolvasztás következetessége. Nem ő kezdeményezte s nem ő kísérletté meg először e dolgot. Réges-régen meg volt már a görögök és keletiek között a benső érintkezés. Görögök harczoltak a nagy perzsaháborúkban hazájokért és az ellen, görögök siettek Ázsiába perzsa trónkövetelők támogatására, görögök védelmezték és támadták meg a perzsa gyarmatokat, perzsa államférfiak görög hadvezéreket tartottak, görög államokkal kötöttek békét, szövetséget és kereskedelmi szerződéseket. A görög orvosokat és lakedemoni dajkákat nagyon keresték Persepolisban. A görög műremekek, költemények ismeretesek és keresettek voltak Keleten és a görög műipar terményei fontos kiviteli czikkek voltak Keletre.

Sándornak csak az maradt hátra, hogy a házasságokat az európai görögök és,az ázsiaiak között sürgesse és katonagyarmatokat alapítson, mely utóbbi tény azonban különös czél feltételezése nélkül is megmagyarázható. Sándor hadjáratai tagadhatatlanul előmozdították a két világrész egymáshoz való közeledését, de Sándor nem azon czélból indította azokat s nem is volt egészen olyan hatásuk, mint aminőt tulajdonítani szoktak nekik.

Caesar a római világ-uralmat fejlesztette ki. Ö nagyban