Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
A gyermekek keresztény nevelése. Első könyv
62 EUS könyv. 23—24. fejezet. 23. FEJEZET. Sokan nem helyes szándékkal lépnek házasságra. Ha valaki helyes okokból, minők az ép imént említettek, határozza el magát a házasságra s most már azon töpreng eme vagy ama személyt válaszsza-e, az tulajdonkép nem ellenkezik a házasság szentségével, ha ilyen esetben a nemes származásra, a szépségre a rokonság és gazdagságra is van némi tekintettel. Ámde mennyi okunk van a panaszra korunk szerencsétlensége miatt, ha látjuk, hogyan kötik a legtöbb házasságot ! Ilyen esetekben csak a nagy hozományt, vagy az utódokra való reményt tartják szem előtt, vagy csupán a testi szépség látásától elragadott ifjúság tüzes hevét követik. Az ilyen emberek nem gondolják meg, hogy keresztények s hogy nem méltó az emberhez, hogy mint az állat zabolátlanúl hajhászsza az érzéki gyönyöröket. Ha semmi másra nem gondolnának, mint amit a fiatal Tóbiásnak Rá- phael angyal mondott, bizonyára jobban pirulnának maguk előtt s inkább félnének Isten haragjától. Azt olvassuk ugyanis a szentirásban, hogy, mikor Ráphael angyal Tóbiást Sára nőülvételére felszólította, a szent ifjú szabódott ezt megtenni, s az angyalhoz, akit embernek tartott, így szólt: »Hallom, hogy hét férfiúnak adatott és meghaltak; de azt is hallottam, hogy az ördög ölte meg őket.«.Erre az Isten angyala igy válaszolt neki : »Hallgass rám, és megmutatom neked, kik azok, kiken erőt vehet az ördög. Mert akik úgy házasodnak, hogy az Istent maguktól és el m éj ékből kirekeszszék és fajtalanságukat úgy kövessék, mint a ló és öszvér, kiknek nincs értelmük: azokon hatalma van az ördögnek.«1) Azután megmutatja az angyal a jó Tóbiásnak, hogy neki ezekétől egészen elütő szándékkal, >) Tób. 6, 14—17.
