Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
A gyermekek keresztény nevelése. Első könyv
A házasság három java, és pedig első sorban : a gyermekek. 53 raekek, a hűség és a szentség. Már ősidőtől fogva nagy jónak tartották a törvényes házasságból származott gyermekeket, azért törvények által is különösen védték és pártolták őket. De ez a jó a keresztény házasságban még nagyobb értékű, mert annak e tekintetben czélja sokkal magasabb s nemesebb. A házasságnak, mint természetes szövetségnek, az emberi nem szaporítása és gyarapítása a czélja. Mint minden más lényben, az emberben is benlakik a természeti ösztön, hogy nemzés által a hozzá hasonló lények faját fen- tartsa és szaporítsa. Mivel erre egyes ember nem képes, a faj bizonyos módon, nemzés, azaz oly cselekvény által tar- tatik fönn, amelyet az ember az oktalan állatokkal közösen bir. De az embernek, mint társas lénynek, házassági frigyében más, sokkal magasabb czél lebeg szeme előtt, minő pl. családjának s hazájának fentartása és más természetes vagy polgári érdekek. Az uj szövetségben aztán a házasság olyan méltóságra lön emelve, hogy most már legfőbb rendeltetése abban áll, hogy a választott nemzet, a szent nép, amelyet az Isten Fia vérének drága árán váltott meg, tova szaporodjék és gyarapodjék. Ezen vér által a szent keresztség vizében megmosva s megtisztítva, a kis gyermekek az anyaszentegyház testébe lőnek oltva s Jézus Krisztus élő tagjaivá lettek, hogy, ha a hitben, az igaz Isten tiszteletében s parancsainak megtartásában állhatatosan megmaradnak, ne csupán a földet népesítsék be, amelyen mi csak idegenek és zarándokok vagyunk, hanem inkább az eget, amely a mi igazi hazánk s ezen rövid és fáradságos vándorlásnak czélja s révpartja. Jóllehet az ószövetség szentjei házasság-kötéseiknél főleg azon czélt tartották szem előtt, hogy az igaz Isten tisztelőit sokasítsák s fentartsák azt a népet, amelyből az fog eredni, akiben minden nemzetségek megfognak áldatni; mindazonáltal az ő házasságuk nem volt szentség, mint a mienk. S mindazon javak, melyek az ő házasságukkal egybekötve valának, a mienknél annyival magasabb fokban vannak meg, amennyivel a malaszt és igazság tökéletesebbek.
