Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Harmadik könyv
448 Harmadik könyv 64—65. fejezet. vei, ha beteg. Kemény megrovást érdemelnek azon pajkos városi ifjonczok, kik a szegény és egyszerű falusiakat, akik oly készségesen szolgáltatják számunkra verejtékük és fáradhatatlan munkájuk gyümölcseit, kinevetik és kigúnyolják. 64. FEJEZET. A szegényebb sorsú atya taníttassa flát valamely mesterségre. Ha a szegény származású ifjú már elérte azon kort, amelyben egyik-másik nehézséggel meg tud birkózni, nem szabad tétlenül maradnia, hanem a szentírás intelme szerint arcza verejtékével kell ennie kenyerét. Az ifjúnak aszerint, amilyen atyja helyzete és foglalkozása s amilyen a saját testi ereje és uralkodó hajlama, valami foglalkozást kell keresnie, legyen az akár földművelés, vagy más mezei munka, akár pedig valamely iparág művelése. Mivel ez utóbbi elsajátításához különös tanítás és nagy szorgalom szükséges, azért az atya ne soká késlekedjék fiával, hanem adja őt valamely jó mester kezére, aki nemcsak jártas a maga szakmájában, hanem erkölcsös és jóhírnevű is s akinek műhelyében nem tanul meg az inas szitkozódni és esküdözni s nem csábíttatik más súlyos bűnök elkövetésére, hanem továbbra is megmarad azon az úton, melyre őt az atyai házban kapott keresztény nevelés terelte. Ha a körülmények megengedik, nagyon tanácsos, hogy az ifjú minden este visszatérjen övéi körébe. Ezáltal sok veszélyt kerül ki és többször nyílik alkalma atyja tanácsát és tanítását hallani. A szülői házban mindenekelőtt Isten félelme és szent akaratának teljesítése, a bűntől való állandó őrizkedós és ama tudat oltatik szívébe, hogy az ember Istennek minden állásban, minden, bármily alacsony mesterségben tetszhetik addig, amíg az a keresztény törvényekkel ellenkezésbe, nem jő és míg igaz úton folytáttatik. Két dolgot kössünk mindenekelőtt az ifjú szívére : először, hogy vallási gyakorlataival soha föl ne hagyjon, hanem azokat pontosan és lelkiismeretesen teljesítse: mint pl. a reggeli imát, mely által a napot minden fáradsága s bajával együtt Istennek