Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)

Harmadik könyv

4-38

Harmadik könyv. 57—58. fejezet.

gyönyörűség képezi azoknak összekötő kapcsát. Ezért mondja a szentírás: »A hív barát erős ótalom és aki ilyet talál, kincset talál. A hív baráthoz semmisem hasonlítható, és nem méltó az arany és ezüst értéke az ő hűségének jóvoltához. A hív barát az életnek és halhatatlanságnak orvossága; és akik félik az Urat, megtalálják azt.«1)

Ezek az írás szavai, amelyekből kitűnik, hogy mennyi anyagi és szellemi hasznot hajthat az igazi jó barát segélyével, vigaszával és üdvös tanácsával. Továbbá megtanuljuk e szavakból, hogy ez a kitűnő és értékes kincs Isten adománya, aki ezen jótéteménynyel barátait és azokat áldja meg, akik őt félik. Sokan csalódnak azonban, kik azt emlegetik, hogy számos gazdag barátjuk van és emellett nem veszik észre, hogy azok képmutatók és hízelgők, akik csak terített asztalaikat és szolgálataikat szeretik, csak a jó napokban barátaik, de ha szerencsétlenség köszönt be hozzájOK, feléjök sem néznek : egészen olyanok, mint aminőknek a bölcs az ószövetségben festi őket.

57. FEJEZET.

Az ifjak érintkezése atyjuk barátaival.

Kétségkívül a mi családapánknak is van nehány jó barátja. Az atyának tehát legnagyobb gondja oda irányuljon, hogy ezen barátokat becses örökségként fiaira hagyja. Ezért az utóbbiak tanulják ismerni atyjuk barátját, nyerjék meg sze- retetét s társalogjanak vele.^Ez előtt sokkal szabadabban feltárják bensejüket, mint atyjuk előtt s épen ebből származik a legnagyobb előny. A barát néha jobban tud tanácsolni, útbaigazítani, mint a szülők. Az ily házibarátokkal való társalko- dás folytán az ifjú kevesebbet törődik fiatal pajtásaival. Mert, bár hasonlók tetszenek egymásnak és egyenlők társulnak egymással, mindazonáltal vannak sokan, nemcsak a középkorúak, hanem még az öregek között is, akik kedves magaviseletükkel az ifjút is csodálatosan magukhoz tudják vonzani és bilin—

‘) Sir. 6, 14-16.