Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)

Második könyv

254

Második könyv. 87—88. fejezet.

annyira sóvárog, magukkal ragadják értelmünket úgy, hogy az teljesen elveszti uralmát s állatokhoz leszünk hasonlókká. Mert, miként a szentek mondják, nincs bűn, mely annyira elhomályosítaná s lealacsonyítaná az értelmet s annyira eltompítaná és képtelenné tenné a szellemi tevékenységre, mint a tisztátalanság bűne.

Maguk a bölcsészek és a pogány írók is belátták ezt s azon véleményöknek adtak kifejezést, hogy mindazoknak, kik a tudományokkal való foglalkozásra s magasabb dolgok kutatására adják magukat, tartózkodniok kell az iszákosság- tól és a gyönyöröktől.

S mennyivel inkább kötelessége a kereszténynek tartózkodni ezen bűntől, aki nemcsak ideiglenes és érezhető következményeit és kárát ismeri annak, hanem lelki és örök kárait is, t. i. Isten kegyelmének elvesztését, a lélek halálát s a pokolnak örökkétartó büntetését! S a fajtalanságnak egyetlen egy bűne reánk hozza mindeme borzasztó büntetéseket. Azért csodálkoznunk kell, ha egy kereszténynek szájából ilynemű mondások kerülnek ki, amint gyakran lehet hallani, pl: »Még fiatal, hadd tegye!« nem azt jelenti-e ez: Hadd fúljon a vízbe, hadd ölje meg magát ? Másrészt nem igen lehet csodálkozni, ha némelyek úgy gondolkodnak és beszélnek, mert az élvezetek mámora értelmüket elkábította. Igen, némelyek olyannyira elvakulnak, hogy, mivel ők mindenkit önmaguk után ítélnek meg, istenkáromlásokat merészelnek kiejteni ; nemcsak nem hiszik, hogy valaki tiszta életet él, hanem teljesen lehetetlennek tartják, hogy tisztán lehessen élni. Ezen balhiedelemtől már csak fél lépésnyire van az eretnekség, melynek napjainkban oly sok és oly világos példáját látjuk.

A családatyának tehát tudnia kell és meg kell győződve lennie arról, hogy, ha már jó korán hozzá kell látni, bizonyos bűnök gyökereit gondosan kiirtani s bizonyos erényeket a gyermekek szívébe ültetni, gondosságának niég nagyobbnak kell lennie, hogy bennök a tisztaság erényét ápolja. S valóban az ész és tapasztalás bizonyítja, hogy a tisztátalan ellenség, ha idején legyőzetik, mindegyre gyengébb lesz