Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)

Második könyv

250

Második könyv. 85—86. fejezet.

Minden isteni és emberi törvény szigorúan tilalmazta és büntette a házasságtörést. Az ószövetségben az isteni törvény szerint agyonkövezték és halállal büntették a há- zasságtörőket. Azért nagyon sajnos, hogy a keresztények között, kik evangéliumi tökéletességre hivatvák, találkoznak, akik ezen borzasztó bűnt mibe sem veszik. Ezeket Isten a pokol örökkétartó kínjaival fogja sújtani.

Tudnunk kell, hogy a törvény, midőn a házasságtörést különösen kiemeli s azt mint égbekiáltó jogtalanságot s mint a közjóra ártalmasat eltiltja, az alatt mindennemű tisztátalanságot s minden testi bűnt ért. Ámde sem nem illő, sem nem szükséges, hogy azokat itt egyenkint felsoroljuk ; elég azt tudnunk, hogy megvannak tiltva nemcsak a külső tettek, hanem még az ezekre irányuló gondolatok és vágyak is.

Ez virtualiter benfoglaltatik a hatodik parancsban: »Ne paráználkodjál!« tudniillik: sem kívánsággal, sem tettel, sem pedig gondolattal. Mert a törvény, miként sz. Pál mondja, lelki s lelkileg kell azt értelmezni.

Jóllehet az ószövetségi törvény is eltiltotta a szívnek rendetlen vágyait, mindazonáltal isteni mesterünk és tanítónk, Jézus Krisztus újból világos szavakkal kifejezte ezen tilalmat, hogy erre nézve kétség többé ne forogjon fenn és ne legyen ürügye senkinek vastag tudatlansággal mentegetni magát a farizeusok módjára más értelmet adva az tJr szavainak.

Az Űr így szól Máté evangélistánál : Én pedig mondom nektek, hogy mindaz, ki asszonyra néz, őt megkívánván, már paráználkodott vele szívében.«1)

Azért félelemmel kell munkálni üdvünket s szívünket állandóan megőrizni s szünet nélkül nagy buzgósággal és alázattal kérni Istent, adja meg nekünk a szüzesség kegyelmét, hogy lelkünk és testünk mindig tisztán maradjon. Az ima erejével tökéletesen betöltjük e parancsot, amely nemcsak hogy eltiltja a házasságtörést és kéjelgést, hanem

) Máté 5, 28.