Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Második könyv
Ne legyünk túlságosan gyanakvók. 247 bálványképe okoz s ha szemeink elé állítjuk ama pusztításokat és rombolásokat, melyeket egyes vérszomjas szekták és pártok a családokban úgy, mint a városokban és egész tartományokban véghezvittek, amint ezt — korunkról nem is szólva — a régi idők történetében olvashatjuk. Záradékul legyen szabad még néhány megjegyzést tennem. A jó nevelésnek czélja, hogy a bekövetkezendő bajok ellen idejekorán megtegye az óvóintézkedéseket. Hogy a haragot, gyűlöletet és ama keserű gyümölcsöket, melyeket e mérges növények teremnek, kiirtsuk, hasznosnak vélem, hogy a gyermekeket idejekorán leszoktassuk a túlságos gyanakodásról. Azért ajánlom, hogy az atya sem szándékosan, sem gondatlanságból, se szóval, se példájával ne tanítsa őket erre. Igaz, ezen hiba az ifjúság körében ritkábban fordul elő ; annál inkább sajátja ez az öregeknek. Ezek részint, mert higgadtabbak, részint, mert hosszú tapasztalás folytán a világot megismerték, amely sokszor megcsalta és számtalan sérelemmel illette őket, mértéken túl gyanakvók. Vannak atyák, kik azt hiszik, hogy gyermekeiknek igen hasznos tanácsokat adnak, midőn azt mondják: »Senkinek ne higyjetek, senkiben ne bízzatok ! Mindig éberek legyetek s ne mulaszszátok el mindennek utána nézni!« Ezzel fáradság-és gondteljes életet szereznek nekik. Annak, aki mindent tudni akar, hogy mit mondanak felőle; aki a rágalmazókat és vádaskodókat szívesen meghallgatja, könnyen nyílik alkalma felebarátjára megharagudni és pedig gyakran minden valódi ok nélkül, mert mindig akadnak rágalmazók és fecsegők, akik gonosz indulatból csupán azért,, mert kedvöket lelik benne, vagy valami nyereségre, számítanak, vagy más indokból boszúságot és pörlekedést keltenek. S ha egyszer hitelre találtak, nap-nap mellett új hazugságokkal állanak elő: »Ez ezt mondta; az ezt tette.« Ezek annyira buzgólkodni látszanak becsületünk érdekében s minden Csekélységből oly nagy dolgot csinálnak, hogy szavaikra a haragos, ingerlékeny emberek boszúra hevűlnek vagy legalább is keserű és sértő szavakra fakadnak. Ezek pedig, ha