Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
I. A spiritizmus eredete és elterjedése a pogány népeknél
■ 35 kel való érintkezést, magányba vonulva, mély elmélkedéssel, böjttel s önsanyargató gyakorlatokkal tölti idejét. Szigorúan böjtöl, hogy ezáltal teste elgyöngüljön s lelke a haluczinácziók befogadására fogékonynyá váljék. Némely néger-népnél a halottidézést a varázslat magasabb fokának tartják, melyre az ifjú csak hosszas gyakorlat, igen szigorú önsanyargatás után s hajmeresztő szertartások között lesz fölavatva. Az ausztráliai bűvészek hivataluk megkezdése előtt valamennyien a szellemek iskolájába járnak. Egész éjjeleket töltenek a sírok fölött, itt nyerik a csodatevő hatalom kövét, melylyel azután varázslatukat s ellenvarázslatukat végezhetik. Ezek annyira rettegett egyének, hogy csupán annak kijelentésével, hogy szándékuk valakinek ártani, halálfélelmet gerjesztenek.x) Hasonló hatalmuk van az óczeán szigetcsoportjain lakó varázslóknak.3) Hivataluk gyakorlására izgató szerek használatával készülnek föl. Valamint Pythia jósló széke is a Parnassus hasadékaiból előnyomuló gőzök fölé volt elhelyezve, s valamint a szittyák is, mint Herodotos beszéli, bizonyos kenderfaj magvát izzó kövekre szórták, hogy az így felgomolygó gőzben elbóduljanak, úgy a bűvészetben is mindig jelentős szerepet játszott a füst. Ugyanezen czélra szolgál a varázsital és a varázskenőcs is, melyek nagyobbrészt oly anyagokból készülnek, melyeknek főalkatrésze alkalmas a természet rombolására, pl. narkotikus növényekből, kígyó, pók, avagy varangyok mérgéből stb. A varázsszer használata s minden szertartás, mely a halottidézést megelőzi, az alvalátás előmozdítására van szánva. Némely szibériai sámán légyölő galócza, vagy mérges növényből párolás utján készült zagyvalékkal kábítja el magát; mások meg olyféle kenőcscsel dörzsölik be magukat, mint azelőtt a boszorkányok. A brah- manok az u. n. szórna ital segélyével esnek önkivületi állapotba. Sok keleti látnok az ópiumnak köszöni hírnevét. Paraguaybana Moxoszokujonnanbeavatottainak szemébe különféle füvekből készült nedvet csöpögtettek, mely nagy fájdalmakat okozott ugyan, de egyúttal a látást annyira élesítette, hogy a jelöltek e műtét ') E y r e, Journals of Expeditions in Central-Australia. London, 1845. II. k. 360. 1. 2) Turne r, 89. i. m. 35
