Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
Bevezetés
19 alá fogják vetni magokat. Még ott is, a hol eme kilátás vagy kevés, vagy épen semmi, miként ez a szabálytalan alvás és álom némely jelenségeinél megesik, nem anynyira maga a rejtélyes esemény, mint inkább annak erkölcsi minősége és czéfzata az, a mi a természetfeletti erőkre történő hivatkozást igazolja. Tekintettel a spiritizmus theologiai megitélésében követendő főirányelvre, nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy még maga a szatanologiai elmélet is kénytelen ismeretlen erőkhöz fordulni segítségért, mert az általánosan elfogadott feltevés szerint az ördögök hatalmi köre sem terjed a természetben működő erőknél tovább, s igy az ördögi jelenségek nem egyebek, mint oly természetes okok eredményei, melyeknek vagy létezése, vagy hatása az ember előtt ismeretlen. És még az ördögi beavatkozás sem magyarázza meg mindazt, a mi egy tisztán természetes okozattal látszólag semmiféle összefüggésben nem áll. Kétségkívül csalódás azt hinni, hogy a spiritisztikus tünemények mibenléte tudományos szempontból akkor van legjobban megállapítva, ha azokat mindenestől pokoli mutatványoknak nyilvánítjuk. A médiumok azt sem érdemlik meg, hogy őket, mint meny- nyei kinyilatkoztatások közvetítőit ünnepeljük, de még kevésbbé, hogy mint ördöngősöktől féljünk tőlük. Mert a más világgal folytatott érintkezésökben úgy látszik sokat veszítenek értelmükből, a melyre ezen világban szükségük volna. Körülbelül úgy vélekedünk felölök, miként Kant a főszellemlátó Swedenborg felől : »Ha egybevetjük az előnyöket és hátrányokat, melyekkel esetleg az bir, ki nem csupán a látható világ, hanem bizonyos fokban a láthatatlan világ iránt is bir fogékonysággal, akkor az ilyen ajándék úgy tetszik olyanforma, mint az, melylyel Junó Tireziásznak kedveskedett, midőn őt először megvakítá, hogy a jövendő megjóslás adományával felruházhassa.«1) Másrészt azonban nem akarjuk tagadni azt, hogy tekintve a spiritizmus összjellegét és etikus irányzatát, ezek egy a vilá') Kan t, Träume eines Geistersehers stb. Riga és Mitau, 1766. 57. lap. 2*