Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

VIII. Elméletek

501 ezek által az Isten képét magán viselő lelkünk rokonságba lép a sátánnal, a hazugság atyjával, a ki »gyilkos volt kezdettől fogva«; hogy a »sötétség fejedelmének« szolgaságába lép s oly útra tér, mely ördögi romlottsághoz vezet. Ezeket komolyan megfontolva, bizonyára követni fogjuk az apostolnak *) éberség és vigyázatra intő szavait és Isten fegyverzetét öltjük magunkra.2) A bennünk rejlő rosszat, bizonyára gyökerestől fogjuk kitépni sziveinkből, ha tőle mint az ellenséges magvető konkolyától félünk; az isteni igének magvait pedig annál jobban fogjuk ma­gunkban ápolni és gondozni, nehogy az ördög hozzá férhessen, így történik az, hogy a gonosz lélek incselkedéseiről szóló tan megóv bennünket a rossznak könnyelmű kevésrebecsülésétől. Az aggályos lelkeknek pedig, kik minden egyes bűnös hajlam miatt kétségbe esnek, s üdvösségöket féltik : megnyugtatást szerezhet e tan, midőn őket felvilágosítja, hogy a nem szándékos bűnös hajlamok a gonoszlélek kisértései ugyan, de beleegyezés nélkül eltűrve, és Krisztus erejével ellenök küzdve, az erénynek semmikép sem válhatnak ártalmára. Ennyi elég legyen az ördög-hit védelmére. Mindamellett bizonyos, hogy némi óvszerekre van szükség, nehogy e hit ba­bonává fajuljon, mint ez fájdalom már többször megtörtént. A hittudománynak, mely tanítja,„hogy az ördög hatalma Krisztus­nak a keresztfán szerzett győzelme által meg lett törve, bizonyára semmi haszna sincs abból, ha e hatalom magát az emberek képzelő tehetségébe ismét befészkeli s lelköket félelemmel tölti el. Ellenben csak saját érdekében jár el, midőn ezen sikamlós kérdésben a világi tudományokkal barátságos viszonyban igyek­szik megmaradni. Ámbár ő elvben erősen ragaszkodik az ördög­nek nemcsak szellem-erkölcsi, hanem fizikai és tényleges beavat­kozása lehetőségéhez : mindazonáltal a tényleges beavatkozás főkép utóbbi nemét, csak a legritkább esetekben kényszerül el­fogadni. Ilyetén előrelátása és tartózkodásában csak az egyház példáját követi, s nem teszi ki magát a veszélynek, hogy pellen­gérre állítják. A szentek legendáiban elbeszélt jó vagy rósz irányú ördög­>) Péter I. 5, 8. :) Ephes. 6, 11.

Next

/
Thumbnails
Contents