Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
415 nak. Távol áll az orvostól, hogy ez bűbájosság legyen, amint magyarázni szokás. Hát legyen bűbájosság, a név úgy se határoz : de mondd ki, hogy természetes dolog és nem természet- ellenes, ne mondd, hogy az ördög cselekszi ezeket, hanem, hogy az ember. Én a természet folyásáról beszélek, a többi azért megtartja a maga értékét ........ Lehetséges, hogy lelkem a test segítsége nélkül egyedül buzgó szóval és minden kard nélkül képes egy mást szúrni vagy megsebesíteni. Tehát az is lehetséges, hogy én az én ellenségem lelkét képletileg magam elé állítom s azután kényem-kedvem szerint gúzsba kötöm s megbénítom. Tudnotok kell, hogy az akarat hatalma nagy jelentőségű az orvosi tudományban. Ezzel a gonosznak átka által az emberre s az állatra betegséget hozhatunk, ami azonban nem a bűvös jegyek, rajviasz s hasonlók ereje által történik, hanem a képzelődés az egyedüli szer, hogy akaratunkat végrehajtsuk . . . . Egy más embernek képzelődése, a mely ellenem irányul, képes engem megölni. A képzelődés a kívánság és vágyakodás szüleménye. Ebből irigység és gyűlölet ered. A kívánság szüli tehát a tettet. Az átok tehát megfoganhat, ha szívből jő. A magica nagy titkos bölcseség, épen úgy mint az ész nyilvánvaló nagy dőreség----Az emberi életben az érzelem világának nagy szerepe jut.«1) Hasonlóképen magyarázza a természetbölcselő és orvos van Helmontker. János, a »medicus per ignem«, az emberi akarat titokzatos hatalmát. Valamint az Isten egyedül szóval vagy puszta intéssel hat, úgy az ő valódi képének az embernek is hasonlóan kell működnie, ha Isten szellemét és nem valami hivalkodó lényt akar elénk állítani. Ezt az erőt H e 1- mont »archaeus«-nak nevezi, vagyis »éltető-alap- vagy őserőnek«, »mágikus erő«-nek is, s aki ezen név hallatára megijed, ami csak a műveletleneknél szokott történni, az nevezze »szellemi erőnek«. Ezen mágikus erő az ember bensejében rejlik, szunnyad és mintegy álomtól ittasan működik ; a bűn elaltatta s ezért újra fél kell ébreszteni ; mert bensőnkben, a lélek biro>) Von der Kraft und Wirkung des Geistes. Strassburgi kiad. 1603. Ennemoser, Geschichte der Magie. 2. kiad. Lipcse, 1848. 901. s köv. 1.