Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
408 meg nem magyarázhatók. Ha ugyanis a megismerés és akarás cselekvései mint olyanok tisztán anyagnélküli s egyúttal bennmaradó tevékenységek, amelyek a lélekből egyáltalján nem lépnek ki, akkor kifelé való nyilvánulásuk csupán közvetve, érzéki jelek, szó, taglejtés vagy irás által történhetik. Ámde nem vojna-e lehetséges, hogy a médium eszméi és szándékai az idegvillamos fluidumban vagy az »agyhullámokban« mintegy anyagiakká váljanak és egyúttal a távolba materializálódjanak. Nem képzelhető-e, -hogy a villamos áram, a mely az akaratnak nem csupán önkánytelen, hanem önkényes benyomásait is befogadja, a médiumnak távíró vagy telefon gyanánt szolgáljon, hogy gondolatait és akaratelhatározásait az önmagától író palavesszőre átvigye ? A kérdést felállítani majdnem annyi, mint arra tagadólag felelni.x) De az nem lehetséges, hogy az önmagától iró psycho- graf nyilatkozatai, amelyeknek eredete, tartalma és jelentése felől a médium maga még csak sejtelemmel sem bir, a médium értelmiségéből legyenek merítve. Pedig mégis kell hogy az ily természeti értelmi nyilvánulások valahonnét eredjenek. Minthogy azonban e nyilatkozatok nagyobbára az ülésben résztvevők képzettségi fokával összhangzásban állanak és kiváltképen a kérdező nézeteinek és óhajainak megfelelnek, azon gyanítást lehetne koczkáztatni, hogy a médiumnak környezete eszméit valaki tudtul adja. De mily módon történhetik ez ? Dr. Carpenter V. B. az u. n. gondolatolvasásban * 2) az általa képviselt nézetnek megerősítését látja, hogy t. i. eme közlések az egyik személy részéről öntudatlan agyizgatás, a másik részéről, pedig automatikus megfejtésük által jönnek létre. Az öntudatlanul közvetített jeleknek öntudatlan értelmezése : mi azt véljük, hogy ezen magyarázat az öntudatlanba sülyed. Dr. Simony Oszkár tanár3) Bécsben igen válogatott ') Nem kell azt elfelejteni, hogy C o x a »psychikus erőt« első sorban a fizikai tünemények, nehéz testeknek anyagi érintés nélkül való mozgására tartá szükségesnek, ellenben a »spiritizmus magasabb fokú tüneményeivel« egyelőre nem akart törődni. 2) Lásd fent. 3) Ueber spiritistische Manifestationen vom naturwissenschaftlichen Standpunkte. Bées, Hartleben, 1884. 26. s köv. 1.
