Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
406 nyék közti közlekedést közvetíti, lehet csak kielégítőleg megmagyarázni. Ha ellenben a priori és absolute tagadásba veszik, hogy a testi szervezetben lakozó természeti erők mechanikus távolba- hatásokat idézhetnek elő a spiritiszták módja 'szerint, akkor a lélek természetéből és a testhez való viszonyából csattanósabb érvet kell hozni eme lehetetlenség mellett. De ilyen nincs még- Minden bizonynyal másként vannak ama erők az eleven, mint az élettelen testhez kötve : a léleknek tulajdonai, a melynek szolgálói és eszközei. De a lélek kétféle módon működik : per modum naturae, mint természetes tényező, és mint ilyen önkénytelenül és ösztönszerüleg cselekszik természeti szükségből kifolyólag, és per modum voluntatis, mint szabad úrnő. Sem az egyik, sem a másik esetben nincs hatalmában a testi szervezethez kötött erők természetét és a fizika törvényeit, a melyek szerint működnek, ön- kényüleg megváltoztatni s evvel azoknak a testi szervezeten kívül való törekvését sem, amennyiben ez a természeti törvények határai közt történik. S erre nincs is oka ; ellenkezőleg, előbb hajlandó lehetne arra, hogy a rendelkezésére álló anyagi erők segélyével az ő hatalom és hatáskörét kitérjeszsze. Az erő fentartásáról szóló törvény, mely szerint semmiféle erő sem semmisül meg és semmiféle uj erő sem jön létre, nem érinti a szellemet és annak képességét. A gondolkozás és akarás cselekedetei is egy erőnek nyilvánulásai, melyeknek ke- letkezte azonban egy fiziko-chemiai erő áttétele által meg nem magyarázható. Feltéve azonban, hogy a spiritiszta médiumok az ő médiu- mi sajátságaik folytán azon helyzetben vannak, hogy egy vitális idegvillamossági vagy bármi másféle szerv segítségével nem csupán élő, hanem még élettelen tárgyakra is távolbahatnak, és ezáltal a legnehezebb mutatványokat is véghezviszik, pl. látható érintés nélkül a harmonikán játszani, vagy az irónt mozgásba hozni, akkor ismét oly körülmények jönnek tekintetbe, amelyek ezen engedmény értékét kétségbe vonják. Azon ellenvetés, hogy nem minden ember, hanem csak a médiumok s ezek sem mindig és tetszésök szerint, hanem csak időszakonként és oly feltételek mellett, amelyek részben hatalmukon kívül esnek, tudnak ily sajátságos mutatványokat vég
