Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
395 »Ezen elmélet szerint fel kell tennünk, hogy a médium, vagy pedig együttvéve az egy egészszé alakult társaság köre oly erő, hatalom, befolyás, készség vagy adomány birtokában van, melynek segítségével eszes lények képesek az észlelt tüneményeket előidézni. Hogy mik ezek az eszes lények, az más elmélet tárgyát képezi. »Látni való dolog, hogy a »médium« oly valamivel bir, a mivel semmiféle közönséges lény nem rendelkezik. Adj ezen valaminek nevet. Ha tetszik, nevezd »X«- nek a mit Coxa jogtudós »psychikus erőnek« nevez. Ezen dolog már oly sok félreértésre adott alkalmat, hogy legjobbnak látom, ha a következő magyarázatot Mr. Cox jogtudósnak saját szavaival adom: »»A psychikus erő elmélete magában véve nem egyéb, mint azon manapság már elvitázhatatlan ténynek elismerése, hogy bizonyos körülmények között, a melyek még egész biztosan nincsenek megállapítva és egy hatással biró, jóllehet eddigmeg nem jelelt távolságon belül, némely egyének testéb ő 1, a kik egészen s aj á t s á g o s ideg- sz'ervezettel bírnak, oly erő tör ki, melynek segítségével idegek érintése vagy összeköttetése n élkül a távolban.egy hatás létesül és szilárd testekben látható mozdulatok és hallható hangok jönnek létre. »»Mivel ilyen szervezetnek létezése szükséges e jelenségekhez, ebből észszerűen arra lehet következtetni, hogy az erő valamely eddig még ismeretlen módon jön ki ezen szervezetből. Miután már a szervezétet magában véve is erő mozgatja és irányítja, a mely vagy maga a lélek, vagy pedig a lélek, szellem vagy kedélytől (nevezzük bármily tetszésszerinti névvel) kap irányt, azért mindenkoron helyes következtetés lesz, hogy azon erő, a mely a test határain túl a mozgásokat létrehozza, azonos avval, a mely a mozgást a test határai közt létesíti. És a mennyiben a külső erőt is gyakran az értelem irányozza, ép oly észszerű a következtetés, hogy a külső erőt kormányzó értelem azonos a belsőt kormányozóval. »»Ez azon erő, a melyet én »psychikus erőnek« neveztem el, a melyet szoros értelemben vett erőnek veszek s így azt is állítom róla, hogy kutforrását az ember lelkében vagy széllé-
