Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

VIII. Elméletek

389

vissza nem hat.« J) »Úgy tetszik nekem, teszi hozzá röviden Wallace, hogy ezen elmélet azon nehézséget rejti magában, hogy — érthetetlen.« 2) És ezen szavak egyúttal kíméletes Ítéletet foglalnak magokjaan.

így tehát F a r a d a y-tól kezdve az összes, mechanikus magyarázatra czélzó kísérletek hajótörést szenvedtek.3) A materialistáknak soha nem is fog sikerülni a spiritizmus legfontosabb tüneményeit, az önmagától író szellempalavessző kinyilatkoztatásait az agyparányok mechanikájából megérteni. Saját vallomásuk szerint örökké lehetetlen leszen a szellemnélküli mechanizmus segélyével az ember intellectuális fejlődései felől tisztába jönni ; sőt a közönséges érzéki észrevevés a mechanikus elemzés számára egy reménytelen homályos kérdés. *)

A »vitaiizmus«-nak a spiritizmussal szemben sem szolgál jobban a szerencse, mint a mechanizmusnak, habár más tekintetből jóval felül áll rajta. Úgy hiszszük, erre egy kis előzetes magyarázat helyén lesz.

Harmincz év előtt a vastag anyagéiviséget még nem emelték a természettudományok dogmájává. Ama kornak leghíresebb flziologusai : Bischoff Th. Münchenben, Müller János Berlinben, Wagner Rudolf Göttingában, Schmidt Dorpatban, Neesvan Esenbeck Boroszlóban stb., valamint angol és franczia társaik nagy része nem hagyta figyelmén kívül ama tényt, hogy a fény, melegség, villamosság, delejesség erői nemcsak a szervetlen, hanem a szerves természetben is érvényesülnek. De ők nem egyedül ezen erőkből származtatták le a szerves élet csodálatos jelenségét, hanem emezektől külön és az élő szervezetnek sajátját képező »állati« erőt vettek segít?) Ueber die Kraft, ihre intellektuellen und moralischen Wechselbeziehungen stb. 107. 98. 11.

2) Die wissenschaftliche Ansicht des Uebernatürlichen stb. 68. 1.

3) V. ö. pl. Sch effler, Imaginäre Arbeit. Eine Wirkung der Centrifugal- und Gyralkraft mit Anwendung auf die Theorien des Kreisels, rollenden Rades, Tischrückens stb. Lipcse, 1866.

4) Du Bois-Reymond i. m. 41. 1. Ueber die Grenzen unseres Naturerkennens. 25. s köv. 1. Prey er, Ueber die Erforschung des Lebens. Jena, 1873. 40. 1. Hermann, Grundriss der Physiologie des Menschen. 4. kiad. Berlin, 1872. 8. 1.