Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
368 tőrszurást vagy pedig a veszett kutya marását csinálja, egy kis zörejből fegyverdörrenést, a testnek alkalmatlan fekvéséből iszonyú kínos helyzetet, veszélyes örvény felett való függést, egy vizsgálatnak kínjait alkotja stb. ; a belső szervek u. m. a tüdő, a szív szabályellenes mozgásait objektiv alakok, állatok (kigyók, hernyók) vagy lángok, a pillanatnyi lélekzéshiányt hegynyomás által személyesíti stb. így keletkeznek az álom hallucinatiói. Éber állapotban rendszerint hiányzik a képzeletnek a szükséges ideje és szabadsága, hogy a gyors egymásutánban reá benyomást tevő egész anyaghalmaznak urává váljék. Mégis belopódzik észrevétlenül az érzékek és az ész mögé, befolyással van az egyiknek észleléseire ép úgy, mint a másiknak Ítéleteire, és ehhez hozzáadva a magáéból kellemes, de sokszor végzetes csalódásokat is teremt. Ez utóbbi eset nevezetesen akkor áll be, ha indulatok és szenvedélyek veszik szolgálatukba. A szeretőnek nincsenek szemei a szeretett személy hibái számára, a haragos eltekint megbántójának összes jó tulajdonaitól és a félénk mindenhol veszélyt gyanít. A központi szférában történő ideges túlizgatottság következtében a közönséges fantazmák magasabb fokú élénkséget érnek el és lassan a hallucinatiók állapotába jutnak : a hysterikus belsejében ide s tova mozgó golyóról (globulus hystericus) beszél, az agybántalmakban szenvedő azt hiszi, hogy ki van nyújtva. Egy Bécsben levő miniszteri osztályfőnök nővére saját fejét látja maga mellett feküdni.*) Egy szélütésre hajlandó barátom beszélte nekem, hogy miként kereste ő ágyvánkosán második fejét. Lázbetegek a kettős személyiségnek belső érzetét egyesítik és megkettőzve látják magokat. F i c h t e J. H.2) a kifejlett kettős érzetnek igen sajátságos esetéről tesz említést, mely a bonni egyetem egy igen híres tanáránál, kevéssel halála előtt állott be. »En, teszi hozzá, ezen közleményt orvosának, a kitűnő pathologus Naumann M. E. A.-nak Bonnban köszönöm,aki állítja, hogy már megfigyelt hasonló eseteket.« Az Afrika') Pereis, Vorträge über Sinnesempfindungen, Sinnestäuschungen ' etc. München, 1876. 135. 1. 2) Anthropologie. 3. kiad.Lipcse, 1876. 438. 1.
