Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

VIII. Elméletek

való hajlandóságában, hogy t. i. alkalom adtán a kivánt eredményeket oly műveletekkel idézik elő, melyeket figyelőik elől szándékosan elrejteni iparkodnak, egy visszás jellemsajátságot, a mániának egy bizonyos nemét látják, mely, miként más egyéb mániák, pl. a lopás, erkölcsi beszámítás alá nem eshetik.

Szerintünk a spiritizmus ügyére egyformán káros az, ha prófétái és papjai, az u. n. médiumok akár az erkölcsi érzéknek általuk elő nem idézett megromlásában szenvednek, akár pedig szántszándékkal előidézett vétkességnek részesei.

Nézetünk szerint a leálczázási kísérletek korántsem oly jelentéktelenek, miként azt velünk a spiritiszták elhitetni szeretnék. Kétségkívül hatásos óvószert képeznek ezek a divatos járvány ellen és alkalmasok olyakat is, a kiket már is spiritisztikus hajlamok gyötörnek, a további veszélytől megóvni. Mig ellenben mások számára, akik már régóta szenvednek ezen ragadós nyavalyában, gyógyítószert, miként azt láttuk, nem képeznek. Minthogy mindenki egész a végletekig küzd ama beismerés ellen, hogy meg van csalva, így nem egyet a szégyen tart fogva a spiritizmus mellett, míg ellenben másokat azon félelem tart tőle távol, hogy megcsalódnak.

Az »ex uno disce omnes« szabálya szerint könnyen kisér- tetbe jön az ember, hogy a médiumokat, mindahányan csak vannak, csalóknak nézze. Megfontolva azt, hogy ezen, a legügyesebb szemfényvesztőkön is túltevő művészek saját érdekékben jobban tennének, ha a fáradságos és veszélyes praxist a bűvészet tisztességes tanárszékével cserélnék fel, ez még egymagában nem elégséges, hogy ama hivatásszerű bérelt médiumokat, a kik a csengő érczen kívül a csodaemberek hírére is szert tesznek, minden gyanútól megszabadítsa. Másként áll a dolog a magán és ingyenes médiumoknál, a kik nagyrészben a tudományos kísérletezők családi és baráti köréhez tartoztak, és maguk is kétkedők voltak. Wilberforce kanonok1) az

') Hogy szemfényvesztők ügyességük következtében indítva éreznék magukat vallásváltoztatásra, az ép oly hallatlan, mint hogy azok, a kik a csalást rendszeresen űzik, komolyan gondoljanak lelki- üdvösségökkel.

3G5