Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
362 azok leiedzettek a tévedésben, akik a dolognak gyors véget jósoltak. A hivő spiritiszták bizalma oly kevéssé rendült meg, hogy csak egyesek szidták az amerikai varázslót és szerencsétlenségét szomorodott szívvel új bizonyságnak vették arra nézve, hogy az erejök fogytát érző médiumok a szemfényvesztésben keresnek menedéket és veszélyeztetik a »jó ügyet«. x) A többség azonban oly állhatatosan hitt Bastianban, hogy a fenséges leálczázókat szószegéssel vádolta és a leálczázott médiumon, mint ártatlanul üldözöttön sajnálkozott : »Az igazságos elvész és senkisem indul meg rajta.« A bognori hölgy, aki igy fölsóhajtott, a) nem tudta, hogy dr. med. Nichols gyógyítószere már elejét vette szive fájdalmának. Ez a két főherczeg csinyját a nyilvánosság előtt 3) »farsangi tréfának« nevezte s Bastian becsülete védelmét azzal a veszélylyel szemben is magára vállalta, hogy »vagy gazembernek fogják tartani, vagy bolondnak.« Wit- t i g számára természetesen ez a leálczázás is igen tanulságos jelentőségű vala. Elmélete szerint »az elragadtatás állapotában levő médiumoknak megvan ugyan az a tulajdonságuk, hogy a kör tagjai által a médiumba képzelt vagy pedig a medium alkotta szellemlátomásokat visszatükröztetik, de ez csakis a legritkább esetekben történik. E visszatükrözéseket természetesen ép oly kevéssé lehet fölfogni, mint a tükörképet. Legtöbb esetben azonban az elragadtatás állapotában levő a Ív aj ár ó médium maga akarja a belső szellemi képzetet előadni, vagy annak szerepét játszani : oly akaratlanul indul benső gondolati képe után, mint a jól gyakorlott szinész#a szerepe után. S ez a dolog egész egyszerű s természetes magyarázatát adja a szellemnek a médiummal való együttes elfogatásának.« 4) Európa nagyvárosaiban a Bastianéhoz hasonló foglalkozású férfiú dicsőséget arat azon a téren, a melyen ez oly szomorú kudarczotvallott. Cumberland Stuart ugyanis azt a hókusz-pókuszt űzi, csakhogy »antispiritisztikus« köpönyeg ') Hellenbach L., Die Logik der Thatsachen. 5. kiad. Lipcse, 1884. 9. s köv. 1. 2) »Light« 1884. márcz. 22. sz. 3) »Light« 1884. márcz. 8. sz. *) »Psych. Studien«. 1884. 3. f. 126. 1.
