Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
357 ban egy-két darab fehér s fekete muselint hozott magával, hogy a szellemek könnyebb szerrel felöltözhessenek ; 1) s a spiritiszták rendkívüli örömmel veszik e nyilatkozatot. A mint fönnebb elbeszéltem, King Kati »szellem», alias Morgan Anna, — vagy csak névrokona, — Amerikába utazott s New-Yorkban és Philadelphiában vendégszerepeket adott. Az utóbbi városban a szellemet, midőn ez a Holmes »meziti- kus« házaspáráltal előrekihiresztelt White kisasszony alakjában egy mélyedésből előtűnt, egy hirlaptudósító rajta kapta s nemsokára rá nőül vette. Ezen otromba yankeetréfának sajnálatra méltó áldozatul esett D al e Owen R ó b e r t úr hivatott politikai író, azelőtt nápolyi követ, aki buzgó spiritiszta hírében állott s az »Atlantic Monthly«-ban King Kati szellemet női messiásként dicsőítette. »King Kati vallomásai« eszétől fosztották meg az öreget. Óriási feltűnést keltett mindenfelé az a hir, hogy mrs. Corner szül. Cook Florence, a hires-neves materializáló médiumot 1880. jan. 9-én Londonban a spiritiszták brit nemzeti egyesülete egyik ülésében Sitwell R. György és Buch Károly fiatal uracsok mint csalót szintén leálczázták. Crookes tanár három éven keresztül tett miss C o o k k a 1 saját házában kísérleteket s őt valamint a kíséretében lévő King Kati szellemet több ízben lefényképezte. Rendíthetetlen bizalommal csüngött a fiatal kisasszony igazlelkűségén. »Ami azon föltevést illeti, hogy egy tizenötéves ártatlan lány képes legyen egy óriási csalást kifőzni s három év lefolyása alatt teljes sikerrel keresztül vinni, magát úgy az ülések előtt mint után mindenféle vizsgálatnak alávetni, a mely szorosan tudományos kutatás czéljából rendezett ülésekben még nagyobb sikert aratott nálam időzése alatt, mint előbb szüleinél, hogy King Kati három utolsó évi működésének eredménye csalás legyen, az sokkal jobban sérti az ember józan eszét, minthogy annak tartsa a lányt, aminek magát kiadta.« S ez a tizenötéves lány a hires kísérletezőt, a ki a legaprólékosabb óvóintézkedésekről is gondoskodott s a szigorú ellenőrzés dolgában semmit sem mulasztott el, rigy látszik mégis csak lóvá tette. ') »Psych. Studien.« 1880. 376. 1.
